A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marosvári Attila: Szakmunkásképzés Makón 1956 és 1975 között

A mezőgazdasági gépszerelők képzése országos beiskolázással folyt. A Csongrád megyeieken kívül 1966-ig zömmel Szolnok, 1966 után pedig Szolnok és Pest megyéből iskoláztak be tanulókat Makóra.

16 Ebben a képzési formában a tanulók iskolai oktatásának helye az első időszakban nem volt végleges, a speciális igényeknek megfelelően az ország 10 mezőgazdasági gépszerelő iskolája között rendszeres tanuló-áthelyezésekre került sor. Az 1961—62-es tanév indulásakor pl. Makóról 60 másod- és 58 harmadéves tanulót helyeztek át a szegedi 600-as intézetbe, míg onnan és a győri 400-as intézetből összesen 58 tanulót irányítottak a makói iskolába. A következő tanévben két osztálynyi harmadéves gépszerelő a pápai, a győri és a seregélyesi iskolából került Makóra.

17 A mezőgazdasági gépszerelőket felvételi vizsga alapján iskolázták be. A szakma presztízse ezekben az években igen magas volt: mivel a gyorsan szaporodó mezőgazdasági gépállomások képzett szakembereket igényeltek, a pálya biztos megélhetést és fölemelkedési lehetőséget nyújtott a legtöbb gépszerelőnek jelentkező — zömmel tanyai, falusi — fiatalnak. Az igények által kialakított fölvételi keretszámot Makón általában 120 főben szabták meg, s ezekre a helyekre 1961-ben 143-an, 1962-ben 230an jelentkeztek.

18 A túljelentkezés miatt jó néhány tanulót el kellett utasítani, illetve más szakmára kellett átirányítani. 1963-tól azonban — elsősorban Csongrád megyében — egyre inkább gondot okozott az új gépszerelő-tanulók beiskolázása. Míg Szolnok megyéből továbbra is többen jelentkeztek a makói iskolába, mint a fölvehető létszámok (1964-ben pl. a 90 helyre 150-en), addig Csongrád megyében nem sikerült betölteni a fönntartott keretszámot. Már 1963-ban is csak 18 fiatal jelentkezett a 30 helyre.

19 A beiskolázási mulasztásokért a megyei napilap, amely szóvá tette a lehetetlen helyzetet, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket tette felelőssé. ,,Ha szükség van a mezőgazdaságban szakmunkásokra — szólt a Csongrád Megyei Hírlap cikkírója —, miért nem veszik komolyan képzésüket a gazdaságok?"

20 Gondot azonban nemcsak a beiskolázás jelentett az iskolának, hanem a képzésre jelentkezett tanulók gyenge előképzettsége is. ,,Az I. éves mezőgazdasági gépszerelő tanulóinkat felvételi vizsgák alapján válogattuk ki — vetette föl a problémát dr. Kocsis Ferenc igazgató —, azonban mégis az éves tapasztalataink azt bizonyították, hogy bizony elég gyenge tanulóanyagot hoztunk intézetünkbe. Bár az év végi statisztika jelenleg a bukott tanulók létszámtükrében megfelelő, mégis 2,7—2,8 tizedes osztályátlagok lehetnének jobbak is."

21 A következő évek során némileg javult a helyzet, de még akkor sem érte el a kívánatos szintet. A mezőgazdasági gépszerelők gyakorlati oktatása részben az iskola épületében kialakított műhelyekben, részben az 1957-től használatba vett Vörös Hadsereg utcai külső telepen (a volt Gépállomás helyén), részben pedig — kihelyezés útján — a Hódmezővásárhelyi és a Gorzsai Állami Gazdaságban folyt.

22 A külső telepi bázist folyamatosan építették ki. 1960 decemberére fölépült egy 350m

2-es gépszín, majd 1961—62-ben 6 szerelőcsarnok.

23 Ezzel párhuzamosan 16 601. irattár. 291/1961., 30—18/1966. 17 601. irattár. 708/1960., Tanévnyitó, tanévzáró és osztályozó értekezletek jegyzőkönyveinek gyűjteménye 1960—1985. (a továbbiakban: jkv. gyűjt.) 1961—62-es tanévzáró jkv. 18 601. irattár. 695/1961., 72—303/1962. 19 Csongrád Megyei Hírlap (a továbbiakban CSMH). 1964. júl. 12., 8. 20 CSMH. 1964. jún. 10. 5. 21 601. irattár. Jkv. gyűjt. 1961—62-es tanévzáró jkv. 22 601. irattár. 722/1960., 468/1961., 600/1966. 23 601. irattár. 920/1961., 555—1/1961., 54—13/1962., 6—21/1964. 351