A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

Békéscsabán azonban már 1931-ben Szák György és Kunyíhár János drogériaüzletében házkutatás során Szlovákiában nyomtatott propaganda-plakátot foglaltak le.

39 Ugyancsak a „pánszláv" eszme terjesztés fészkének tartották Baukó György 1929-ben Békéscsabán nyitott könyvkereskedését. Ez a fióküzlet közvetlenül a liptószentmiklósi „Tranoscius" szlovák könyvkiadóhoz kapcsolódott. A nyomozás azt is kiderítette, hogy kérdőívek kitöltésével és azok továbbításával információkat adott a könyvkiadó központjának. Ez viszont felhasználható politikai propaganda eszközeként is.

40 A Magyarság с lap 1930-ban igen jónak ítéli a magyarországi nemzetiségek, szlovákok helyzetét. Nem érti, miért van szükségük külföldi sajtóra, könyvekre. Szinte felháborítónak tartja, hogy Békéscsabán két könyvkereskedés is van: a Baukó-féle és az Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés.

41 A harmincas években bátrabb és határozottabb irányt vett az alföldi szlovákok mozgalma. Minden valószínűség szerint ezt elősegítette a helyi törvényhatóságon belül megalakuló Ellenzéki Szövetség létrejötte. Ennek célja természetesen a szabadságjogokért való küzdés, az ország kivezetése a „nyomorúságos" helyzetbó'l. A Békés megyei községek 90%-ának megyebizottsági tagja (114 fő) csatlakozott ehhez az Országos Függetlenségi Kossuth-párt szervezte mozgalomhoz. Ez az időszak a belpolitikában sajátos helyzet, hiszen a közel egy évtizedes bethleni konszolidáció kezd megbomlani. Az 1930. szeptember 22-én alakuló Békés vármegyei Törvényhatósági Ellenzéki Szövetségben jól érzékelhetően vesznek részt a nemzetiségi mozgalomban is aktív, illetve azzal szimpátiát vállaló személyek. Tagjai Hankó Mihály (szociáldemokrata), Szeberényi Lajos Zsigmond, dr. főesperes felsőházi tag, Babinszky János, ifj. Gálik János, Kvasz György dr. Békéscsabáról, Mezőberényből Filó Sámuel és Mihály, Szarvasról Tóth György, Tótkomlósról Kovács Károly. Programjának három pontja: „a közszabadságok törvényes biztosítása, sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság, titkos választójog és esküdt-bíróság." A szövetség elnöke, Szeberényi Lajos Zsigmond kijelentette, hogy semmilyen diktatúrát nem szabad vállára venni az országnak. Kemény, határozott felszólalásában kifejtette: „A mai társadalomnak legnagyobb baja, hogy a diktatúrának hisz és a diktatúrákat imádja. Pedig mondom, hogy szabadság nélkül élni sem érdemes."

42 Ez a kialakult légkör bátorításként hathatott Kvasz György ügyvédre is. 1932. május 15-én a vármegyei törvényhatósági bizottság ülésén felolvasták beadott indítványát. Vita nélkül tértek napirendre fölötte s általános felháborodást keltett. Állították, hogy csak Kvasz egyéni akciója lenne. Ám ez nem így igaz. Mert a nemzetiségi jogok védelmében Osgyán Béla is beadott egy terjesen önálló petíciót, melyben kemény és kérlelhetetlen hangon — Kvasznál vehemensebben és energikusabban fogalmazott. Ez is mutatja, mennyire nem voltak megelégedve ezzel a visszaszorított helyzettel. Osgyán követeli, hogy az iskolákban tanítsák a szlovák nyelvet, Békéscsabán a gimnáziumban is. Erkölcstelennek tartja különbséget tenni nemzetiség és pártállás szerint az emberek között. Elfogultsággal vádolja a bíráskodást is. Kvasz György kizárólag művelődési lehetőségekről és azok engedélyezéséről beszél. Kéri szlovák 39 BmL — Mezőberény nagyközség bizalmas iratai 21/1931. 40 Kulturális aktivisták 1946-ban kitöltött nyilvántartó lapjai, Baukó György személyi lapja. BmL — Mezőberény nagyközség bizalmas iratai—-135/1941. 10—19/1931-es irat. Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Gyűjteménye, Szekerka J. hagyatéka — továbbiakban (M. M. M. T. Gy. — Sz. J. hagy.) 41 Magyarság, 1930. október 10. 2—3 p. Ivánkáék megfizetett agitátorokkal akarják fellázítani a békési tótokat. 42 Békés megyei Közlöny, 1930. szeptember 23. 3 p. Megalakult a Békés vármegyei Törvényhatósági Ellenzéki Szövetség. 337