A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

Békéscsabán azonban már 1931-ben Szák György és Kunyíhár János drogéria­üzletében házkutatás során Szlovákiában nyomtatott propaganda-plakátot foglaltak le. 39 Ugyancsak a „pánszláv" eszme terjesztés fészkének tartották Baukó György 1929-ben Békéscsabán nyitott könyvkereskedését. Ez a fióküzlet közvetlenül a liptó­szentmiklósi „Tranoscius" szlovák könyvkiadóhoz kapcsolódott. A nyomozás azt is kiderítette, hogy kérdőívek kitöltésével és azok továbbításával információkat adott a könyvkiadó központjának. Ez viszont felhasználható politikai propaganda eszkö­zeként is. 40 A Magyarság с lap 1930-ban igen jónak ítéli a magyarországi nemzeti­ségek, szlovákok helyzetét. Nem érti, miért van szükségük külföldi sajtóra, könyvekre. Szinte felháborítónak tartja, hogy Békéscsabán két könyvkereskedés is van: a Baukó-féle és az Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés. 41 A harmincas években bátrabb és határozottabb irányt vett az alföldi szlovákok mozgalma. Minden valószínűség szerint ezt elősegítette a helyi törvényhatóságon be­lül megalakuló Ellenzéki Szövetség létrejötte. Ennek célja természetesen a szabadság­jogokért való küzdés, az ország kivezetése a „nyomorúságos" helyzetbó'l. A Békés megyei községek 90%-ának megyebizottsági tagja (114 fő) csatlakozott ehhez az Or­szágos Függetlenségi Kossuth-párt szervezte mozgalomhoz. Ez az időszak a bel­politikában sajátos helyzet, hiszen a közel egy évtizedes bethleni konszolidáció kezd megbomlani. Az 1930. szeptember 22-én alakuló Békés vármegyei Törvényhatósági Ellenzéki Szövetségben jól érzékelhetően vesznek részt a nemzetiségi mozgalomban is aktív, illetve azzal szimpátiát vállaló személyek. Tagjai Hankó Mihály (szociálde­mokrata), Szeberényi Lajos Zsigmond, dr. főesperes felsőházi tag, Babinszky János, ifj. Gálik János, Kvasz György dr. Békéscsabáról, Mezőberényből Filó Sámuel és Mihály, Szarvasról Tóth György, Tótkomlósról Kovács Károly. Programjának há­rom pontja: „a közszabadságok törvényes biztosítása, sajtószabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság, titkos választójog és esküdt-bíróság." A szövetség elnöke, Szeberényi Lajos Zsigmond kijelentette, hogy semmilyen diktatúrát nem szabad vállára venni az országnak. Kemény, határozott felszólalásában kifejtette: „A mai társadalomnak legnagyobb baja, hogy a diktatúrának hisz és a dik­tatúrákat imádja. Pedig mondom, hogy szabadság nélkül élni sem érdemes." 42 Ez a kialakult légkör bátorításként hathatott Kvasz György ügyvédre is. 1932. május 15-én a vármegyei törvényhatósági bizottság ülésén felolvasták beadott indít­ványát. Vita nélkül tértek napirendre fölötte s általános felháborodást keltett. Állí­tották, hogy csak Kvasz egyéni akciója lenne. Ám ez nem így igaz. Mert a nemzeti­ségi jogok védelmében Osgyán Béla is beadott egy terjesen önálló petíciót, melyben kemény és kérlelhetetlen hangon — Kvasznál vehemensebben és energikusabban fo­galmazott. Ez is mutatja, mennyire nem voltak megelégedve ezzel a visszaszorított helyzettel. Osgyán követeli, hogy az iskolákban tanítsák a szlovák nyelvet, Békéscsabán a gimnáziumban is. Erkölcstelennek tartja különbséget tenni nemzetiség és pártállás szerint az emberek között. Elfogultsággal vádolja a bíráskodást is. Kvasz György kizárólag művelődési lehetőségekről és azok engedélyezéséről beszél. Kéri szlovák 39 BmL — Mezőberény nagyközség bizalmas iratai 21/1931. 40 Kulturális aktivisták 1946-ban kitöltött nyilvántartó lapjai, Baukó György személyi lapja. BmL — Mezőberény nagyközség bizalmas iratai—-135/1941. 10—19/1931-es irat. Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Gyűjteménye, Szekerka J. hagyatéka — továbbiakban (M. M. M. T. Gy. — Sz. J. hagy.) 41 Magyarság, 1930. október 10. 2—3 p. Ivánkáék megfizetett agitátorokkal akarják fellázítani a békési tótokat. 42 Békés megyei Közlöny, 1930. szeptember 23. 3 p. Megalakult a Békés vármegyei Törvényha­tósági Ellenzéki Szövetség. 337

Next

/
Thumbnails
Contents