A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

hogy közösségi épület volt.

109 (6. ábra c) Ezt támogatná az önálló kultikus helyiség megléte és számos további — itt nem részletezendő' megfigyelés is. Erre a kérdésre azonban helyesnek látjuk, ha csak az ásatás teljes befejezése és a leletanyag részletes elemzése után adunk választ. Óvatosságra int bennünket egyrészt az is, hogy a Cucuteni—Tripolje kultúra hasonló méretű épületei, melyek ott is a legnagyobbak közé tartoztak (16—23X6—8 m), valószínűen nagycsaládi lakóházak voltak,

110 másrészt az a tény, hogy a gorzsai épületkomplexum előkerülése több évi, rendkívül aprólékos feltárásnak köszönhető. Valószínűnek tartjuk, hogy hasonló építmények más településen is lehettek. A Tisza-vidéken ma vizsgálható adatokat szem előtt tartva megállapítható a helyi településszerkezet és a háztípusok hosszú időn át tartó kontinuitása, amit csak részben szakít meg a Tiszai kultúra fejlődése. Az ezt követő rézkori integrációval a terület újra visszatér a helyi hagyományokhoz, melyek végső soron Körös—Starcevo és vonaldíszes alapokban gyökereznek. A lengyeli tradíciók fokozatos túlsúlyra kerülése ellenére (ami már a késő tiszai időszakkal kezdődő, s Tiszapolgári kultúra kialakulásához vezető folyamat) a település- és házépítés hagyományai túlnyomórészt továbbélnek, jellegükben helyi, az Égei-mediterrán-balkáni és a közép-európai kultúrák között átmeneti zónát képviselve. IRODALOM Az irodalomjegyzékben a folyóiratok, periodikák, könyvsorozatok címének rövidítésénél az alábbi publikációt követtük: M. Tulok Magda: Abbreviations of Periodicals and Series of Archaeology and Auxiliary Sciences. Acta Archaeologica Hungarica XXXVI. 1984. 333—384. Bakay Kornél 1971 Szeghalom, Kovácshalom (Békés m.). MittArchlnst (1971) 135—136. 1971/a A régészeti topográfia munkálatai Békés megyében 1969-ben. BMMK 1 (1971) 135—152. Balassa M. Iván 1985 A parasztház évszázadai. Békéscsaba Banner János 1930 A kökénydombi neolithkori telep (Die neolithische Ansiedlung von Kökény domb). Dolg. 6 (1930) 49—106, 107—158. 1931 A kökény dombi neolithkori telep (Die neolithische Ansiedlung von Kökény domb) SzABK9(1931). 1943 Az újabbkőkori lakóházkutatás mai állása Magyarországon (L'État actuel de la recherche de habitations néolithiques en Hongrie). ArchÉrt 4 (1943) 1—14 (14—28). 1961 Einige Probleme der Ungarischen Neolithforschungen. In: L'Europe a la fin de l'âge de la pierre. Actes du Symposium consacré aux problèmes de Néolithique européen, Prague—Liblice—

Brno, 5—12 Octobre 1959, Praha, 1961. Banner János—Foltiny István 1951 A harmadik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon (The third excavation on the Kökénydomb at Hódmezővásárhely). ArchÉrt 78 (1951) 27—34 (34). Banner János—

Korek József 1949 Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon (Les Campagnes IV et V fouilles pratiquées au Kökény domb de Hódmezővásárhely). ArchÉrt 76 (1949) 9—24 (24—25). 109 Horváth, F. 1987. 40, 44. A ház szokatlan alaprajzi elrendezésére a Tisza-vidéken nincs példa, hacsak nem számítjuk ide a Szolnok—Szandán megfigyelt, U-alakban épített három, Köröscsoportba tartozó házat (lásd: 19. jegyzet), amely egy udvart zár be. Ezen túl csak térben és időben nagyon távoli analógiák adódnak (Mellaart, J. 1975. 86. fig.: Tell-es-Sawan, Müller-Karpe, H. 1968. II. taf. 74: Tepe Gaura, Taf. 238: Aichbühl). Miután a Tisza-vidéki települések belső szerkezete, a házak egymáshoz való viszonya csak egy-két település részletéről ismert, biztos párhuzamként a bulgáriai téliekről ismert hasonló alaprajzi elrendezésű építménycsoportokat is csak feltételesen hozhatjuk a gorzsai alaprajzzal párhuzamba (Poljanica, Ovcarovo stb.: Todorova, H. 1982). 110 Ellis, L. 1984. 189. 33