A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

~» A megélhetésről és a kereseti viszonyokról jól tanúskodnak Gyorgyai Mihály csanádalberti mezőgazdasági munkás 1928 és 1944 közötti gazdasági feljegyzései.

13 Éves összesítéseket készített, amiből kiderül, hogy ő még viszonylag jól megfizetett mezőgazdasági munkásnak számított, munkaalkalom nélkül alig volt. Kivéve, amikor Mezőhegyesen munkásszolidaritásból ő sem vette fel a munkát. Ennek eredménye, hogy két évig nehéz volt a megélhetése. Az 1920-as évekre jellemző az alapvető élelmiszerek árának 100, ill. 150%-os drágulása a válság előtti évekhez képest.

14 Ez a megélhetést erősen bizonytalanná tette, főként azok számára, akik a nyári szezonmunkálatok során sem tudtak munkához jutni. így volt ez például Tótkomlóson, Békéssámson, Pusztaföldvár, Csorvás, Nagyszénás községekben. Ezeknek a községeknek 1922. április, május havában 517 mázsa lisztet kellett kiutalni segélyként.

15 A földmunkások maguk is igyekeztek helyzetükön javítani, ha erre alkalmat láttak. Ezt célozta a tótkomlósiak beadványa az alispánhoz: 1923-ban az 1802 óta fennálló szokásra hivatkozva kérik, hogy a község tulajdonát képező székegyházi és kaszaperi földeket haszonbérbe csakis a község legszegényebb rétegének adják, ezáltal fenntartásukat biztosítani tudják. A kupecek persze felverik az árakat.

16 Helyzetük nem sokat változott közel egy évtized alatt, mivel 1931-ben Tótkomlós és a magyar lakosú Békésszentandrás községben ismételten élelemkiutalással kellett enyhíteni a nyomort. Nem volt különb a helyzet Nagybánhegyesen sem. 1922 augusztus havában a közalkalmazottak közül 66-an, a mezőgazdasági munkások közül 275-en ellátatlanok voltak. Ugyancsak e községből 1934-ben a nyár folyamán két alkalommal is 20—20 pengő segélyben részesül Bánszki János 13 gyerekes családfő, aki munka nélkül maradt a főszezonban.

17 Nem volt könnyű a helyzet Békéscsabán a téglagyárban sem. A téglagyári napszámosok követelését a vezetőség elutasította. Erzsiák Mátyást, aki ekkor sztrájkra szólított fel, s a sztrájktörőket megfenyegette, különösen veszélyesnek minősítették, a „gazdasági életre káros", a belső állami rendre veszélyes megnyilvánulásáért. Helyzetét nehezítette, hogy 1918-ban hadifogolyként belépett a cseh légióba. 1921-ben került Békéscsabára. 1923-ban internálták.

18 A magánvállalkozás terén is igen kerményen kellett küzdeni a „gründolást" illetően. Egyes esetekben évekig kérvényezni kellett, hogy a gyáralapítás megtörténhessen. Konkrét esetek bizonyítják, hogy a bürokrácia, az előírások, de a nem megfelelő tűzbiztonság is megbuktathat vállalkozásokat, amihez az alföldi szlovákság öntudatosabbjai már felnőttek. 1922-től 1925-ig húzódik Osgyán Béla gépészmérnök öntöde-alapítása Békéscsabán.

19 Rövid életű volt a Zlehovszky György és Fiai Kocsigyár. 1925-ben úgy indul mint nagyszabású gyárüzem, emeletes, 50 munkást foglal13 Krupa András 1970. 139—151. 14 BmL, Békés vm. alispánjának iratai 17206/1921. Békés vm. főispánjának iratai 278, 279/1931. 15 BmL, Békés vm. főispánjának iratai 415/1922. Békéssámson, Pusztaföldvár, Csorvás és Nagyszánés 1930-ban magyar többségű községek. 16 BmL, Békés vm. alispánjának iratai 23133/1923. 17 BmL, Mezőkovácsházi járás főszolgabírójának iratai, 4133/1922, 628/1934, 5015/1934. 18 BmL Békés vármegye alispánjának iratai 303/1923. Életútját tekintve személye kicsit furcsa. De tetteit ennek ellenére egyértelműnek ítéljük. Az őt érő történelmi és társadalmi hatások kényszerítő parancsának engedelmeskedett. Nem volt tudatos forradalmár. Személye mégsem egyedüli. Slávik, Michal 1945. 145—146; 232; 248; 255. 19 BmL, Békéscsaba város közgyűlése jegyzőkönyvei 172 kgy — ikt. 5236/1922., 154 kgy. ikt. sz. 3580/1923., 271. kgy. 7545. ikt. sz./1923., 36 kgy. 10 175 ikt. sz./1924., 161 kgy. 3522. ikt. sz./1924., 106 kgy./1587 ikt. SZ./1925. 332