A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Tóth István: A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonásai (1914–1944)

A Békés és Csanád megyei szlovákság néhány népességi, politikai és vallási vonása (1919—1944)* TÓTH ISTVÁN (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 1. A számok tükrében Nem kívánunk mélyrehatóan foglalkozni a statisztika kérdéseivel, így a két megye sajátos nemzetiségi, népesedési kérdéseivel sem. Csupán összesítő' számokat használunk, hogy ezzel is érzékeltessük, együttesen mekkora tömeget érintettek a törvényes rendelkezések, s milyen bázisa lehetett, illetve volt a kibontakozó nemzetiségi mozgalomnak. E területek településeinek kialakulásával behatóan foglalkozik Sirácky, Ján több munkájában, így a „Szlovákok Alföldre települése a 18. században és a 19. század elején", valamint a Dolnozemsky Slovak (Alföldi Szlovák) mint az alföldi szlovákok életének információs forrása с munkájában.

1 Sajnos ez utóbbi munkájának adatai túlnyomó többséggel a dualizmus korára vonatkoznak. Egy azonban így is bizonyos : a nemzetiségileg aktív települések már ekkor is Tótkomlós, Békéscsaba és a kisebb falvak közül Pitvaros, Nagy bánhegyes. Nem marad le ekkor még olyan nagy mértékben Mezó'berény, de Szarvas sem. Az iparosodás és urbanizáció nemzetiségi szempontból hátrányos hatásának leginkább Békéscsaba és Szarvas voltak kitéve. A szlovákság létszámát illetó'en igen eltérőek az adatok a hazai és külföldi (csehszlovák) becslések között, nem is szólva a magánszemélyek által becsült számokról. Persze egy minden bizonnyal megállapítható ezekbó'l is: határozottan utalnak a becsló', felmérést végző' viszonyára az adott nemzetiséghez. A szlovák nemzetiségre vonatkozó adataink részben levéltári források nyomán közölt statisztikákból, nem utolsó sorban korabeli röpiratokból származnak. Ez utóbbiból két anyagot használunk fel. Az egyik 1932-ben szlovák nyelven, Békéscsabán jelent meg. A 14 oldalas irat 3 oldalon csak számszerű adatokat használ, részben kiigazítva a hivatalos felméréseket. A másik egy 1945-ben megjelent visszaemlékezés, amely 1922-ből származó memorandumot is magában foglal, s ez a genfi kisebbségi konferencián is szerepelt. Érdekessége, hogy két emigráns (Békés megyei) fogalmazványa a magyarországi szlovákok nevében.

2 Ezek, valamint a primer statisztikák viszonyára a folyamatos egybevetés során rávilágítunk. S végezetül az egyes településekre vonatkozó, levéltárban található statisztikákat is felsorakoztatunk. A primer statisztikát képviseli Kovács Alajos munkája, amelyet részletesebben megvizsgálunk és felhasználjuk adatait.

3 Az összesítő táblázatnál viszont ezzel együtt * A cikk része a szerző egy nagyobb tanulmányának. 1 Sirácky, Ján 1977. 6—13. 2 Kvas, Juraj, dr. 1932. 1—14. 3 Kovács Alajos 1936. 25—44. 329