A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

A Tisza-vidék késő neolitikus fejlődése során a tellek feltűnése és a Tiszai kultúra kialakulása óta a legjelentősebb változást a Gorzsa—Herpály—Csőszhalom csoportok létrejötte jelenti a Lengyeli kultúra aszódi feltűnésével és a tellek némelyikén a klasszikus tiszai periódussal párhuzamosan. E csoportok élettartama is nagyrészt párhuzamos. A településrendszerben, az alapvető élelemtermelés jellegében, a háztípusokban, sőt az anyagi kultúrában is a részbeni eltérések (karcolt-festett díszítés) ellenére konvergens fejlődés játszódik le, amit a proto-tiszapolgári időszakra a lengyeli elemek teljes uralomra jutását eredményezi az egész Tisza-vidéken. A gorzsa—herpály—csőszhalmi területeken — bár részletes felmérések csak Békés megye területén készültek —

101 a települések számának további csökkenése figyelhető meg. Ez a jelenség a Herpályi kultúra területén egy ideig még talán a településkoncentráció további erősödésének tudható be, hisz települései többnyire tellek. A Csőszhalmi és Gorzsa csoport esetében inkább ellentétes folyamat vehette kezdetét. Délen Lebő Alsóhalom és Gorzsa, északon Tiszapolgár—Csőszhalom telijei szinte magányosan helyezkednek el a velük egyidős kevés sík település között. Aligha valószínű, hogy ennek magyarázata a településkoncentrációban, vagy a lakosság számának drasztikus csökkenésében rejlene. Sokkal inkább valószínű, hogy a magányos tellek körül — mint ezt Ecsedy I. feltételezte — ekkor már olyan csoportok éltek, melyeknek gazdálkodása eltérő volt a nagy központokban élőkéhez képest.

102 Ezeknek a csoportoknak anyagi kultúrája már a proto-tiszapolgári időszak kialakulását jelzi, s a déli területeken a Gorzsa В—Deszk—Ordos—Lebő—Felsőhalom temetkezései — Oszentiván III—Sándorfalva—Eperjes (a Gorzsa csoport deszki fázisa) lelőhelyeken tűnik fel először.

103 A Gorzsa-csoport és a Herpályi kultúra teli településeit valószínűen egyöntetűen erődített (árokkal körülvett) településeknek tarthatjuk.

104 (3. ábra) Az elmúlt évtized nagyszabású feltárásai következtében (Herpály, Gorzsa), bár az ásatások, illetve a feldolgozások még nem fejeződtek be, nagyon sok részletes megfigyelés született a településszerkezettel és a háztípusokkal kapcsolatban.

105 A házak leásott tartóoszlopokkal, alapárkok nélkül, rendkívül fejlett ácsolattal készülnek. (6. ábra a—c) Általános a hármas, vagy a többszörös belső osztás, több esetben bizonyított a vastagon tapasztott deszkamennyezet (Gorzsa C, Lebő), Herpályról pedig emeletes konstrukciót ismertettek.

106 Bár részletes adatokat nem ismerünk, hasonló szerkezetű építmények lehettek a tiszapolgár—csőszhalmi teilen is.

107 E fejlett építmények, melyek párhuzamai széles körben ismertek a Cucuteni—Tripolje kultúra, a bulgáriai és középbalkáni későneolit-aeneolit kultúrák területeiről,

108 a Tisza-vidéki újkőkori építészet csúcspontját jelentik. A gorzsai 2. sz. ház a településen belüli valószínűen centrális helyzete és szokatlanul bonyolult, U alakú alaprajza miatt felmerülhet a gyanú, 101 Маккау J. 1982.

1. táblázat. 102 Ecsedy, I. 1981.76,89. 103 Horváth F. 1983. 62, 64., 1983/a. 5., 1985. 93—94., 1987. 46. 104 Horváth, F. 1986. 145—149. 105 Kalicz, N.—Raczky, P. 1984. 99—109. Horváth, F. 1987. 32—40. 106 Kalicz, N.—Raczky, P. 1984. 100. 107 Kutzián, I. 1958. 16. 108 Ellis, L. 1984. 20., Marinescu-Bílcu, S. 1981. 73—81., Chapman, J. 1981.

1. 60—68., Todorova, H. 1978. 50—53., Bruckner, В. 1982. 148—149. 31