A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Varga László: Anarchista deklaráció Magyarországon

10. Az anarkizmus az egész emberiség egyetemes érdekeiért küzd. Mindenkit szívesen lát, mint hívét, ki sem maga nem akar tekintély és hatalom lenni, sem másoktól nem hagyja magát uralni. íme, ezek a főbb pontok, amelyek az első lépcsőfokot képezik a szellemileg fejlett ember eléréséhez, hogy a régi emberről leváljon mindaz, ami állati lenne (sic !). Ha ez megtörténik, akkor az emberiség célját hamar eléri, mert végre, évezredek utáni szenvedések és kutatások árán megtalálta önmagát. IRODALOM Bozóki András 1985 Anarchista elméletek Magyarországon. Világosság, 3. sz. 170—178. 1986 Az anarchizmus elmélete és típusai. Anarchizmus és rendezőelvek. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve 1986. Bp. 152—168. Bozóki András—Sükösd Miklós 1988 Az anarchizmustól a liberális szocializmusig (Az anarchizmus öröksége Magyarországon). Jelenkor, 2. sz. 140—150. Duclos, Jacques 1968 Anarchistes d'hier et d'aujourd'hui. Comment le gauchisme fait le jeu de la reaction Paris. 1968. Ed. Sociales Gallovich Károly 1915 Budapest anarchistái. Magyar Figyelő, 360—364. Marx

—Engels

—Lenin 1970 Az anarchizmusról. Kossuth Kiadó, Bp. Molnár Erik 1969 Anarchizmus és marxizmus. In. : Válogatott tanulmányok. Kossuth Kiadó, Bp. Sükösd Miklós 1985 A magyar anarchista hagyományból. Valóság, 4. sz. 71—89. Tóth László 1988 Anarchizmus és marxizmus — Bakunyin és Marx. (Kísérlet Bakunyin és Marx társadalomelméletének összehasonlító elemzésére.) Mozgó Világ, 6. sz. 3—22. 306