A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Marjanucz László: Adalékok Kiskundorozsma művelődési és társadalmi viszonyaihoz

vall." Egyik kolleganőjéről pedig egész elképesztő dolgokat tapasztalt az igazgató 1929-ben. A gyerekek — második elemisták — nemhogy írni-olvasni alig tudtak, s a dolgozatokat nem javították ki, hanem arra is figyelmeztetni kellett őt, hogy tanítási időben ,,az osztályban tartózkodjék, s ne negyedikes lányra bízza az oktatást."

20 Végezetül nézzük meg, hogy a fennmaradt iratok mit árulnak el az akkori tanítók anyagi megbecsüléséről. Rendelkezésünkre áll Kiskundorozsma 1871. évi költségvetési tervezete. Eszerint a községi tisztviselők (főbíró, bírók, jegyzők, orvos, plébános hadnagyok stb.) fizetésére 5544 forintot, tanítói nyugdíjakra és a négy tanító javadalmazására 2467 Ft-ot terveztek. Csak összehasonlításképp : a lényegesen nagyobb létszámú községi cseléd- és altiszti apparátus évi bérét 1878 Ft-ban állapította meg a jászkun kapitány. Czékus Árpád igazgató egy 1898-as kimutatás szerint a következő havi illetményeket kapta : 33 Ft 33 krajcár fizetést, 8 Ft 33 krajcár lakbérhozzájárulást és 8 Ft 33 krajcár igazgatói tiszteletdíjat. Ez összesen havi 50 Ft járandóságot jelentett. Ezt is érdemes összehasonlítani, az iskolai takarító összes havi illetményével, mely 11 Ft-ra rúgott, tehát durván ötszörös különbség mutatkozott az igazgató javára. A tanítói beosztásban dolgozó kollégák fizetése az alábbi módon alakult : a belterületen — azaz Dorozsma községben — dolgozók évi bére 500 Ft volt a lakbéren, felül, míg a külterületi tanítók évi jövedelme 400 Ft-ot ért el a természetbeni juttatások és az ingyenes lakáson felül.

21 Ez a kor árviszonyai és az értelmiségi státuszszal szemben támasztott elvárások ismeretében elegendő volt az alulról úrinak tisztelt értelmiségi életmód fedezéséhez. Persze ennek a fizetésnek (és életmódnak) reálértékét néhány esetben csökkentette az, hogy egyéb fedezet híján pl. a tantermek takarítását a tanító vagy maga végezte el, vagy zsebből fizetett valakit a takarításért. Ha nem is volt mindennapos jelenség, de előfordult, hogy a tanító maga fűtött, szellőztetett, kályhacsövet takarított, csakhogy ne kelljen saját jövedelmét csonkítania. Ez persze lehetett ideiglenes megoldása a kínzó anyagi gondoknak, de hosszabb távon nem volt fenntartható, anélkül, „hogy a tanyáról való mielőbbi menekülés vágya fel ne ébredjen benne."

22 2. A társas művelődés fórumai Az iskolánkívüli művelődés fontos szervezetei voltak a különböző társadalmigazdasági egyletek és körök. Sajnos levéltáraink egyetlenegy dorozsmai egyesületnek sem őrzik írásos anyagát, ezért csak közvetett, másodlagos utalásokból tudunk létükről. Nem kísérelhetjük meg, — az említett dokumentumhiány miatt — valamenynyi kör számbavételét, csak néhány ismertebb körről teszünk említést. Az egyik legjelentősebb és nagy társadalmi reputációval rendelkező egyesület a Kiskundorozsmai Katolikus Kör volt.

23 Nevével ellentétben a kör nem hitterjesztés céljából létrehozott egyházi szervezet volt, hanem zömében világi irányítás alatt álló, s kimondottan művelődési, társadalmi célokat szolgáló egylet. Felfoghatjuk a mainál lényegesen pezsgőbb dorozsmai társas közélet nagy jelentőségű centrumának, hiszen a helyi társadalmi elit és vagyonos emberek mind tagjai voltak. Elnöke 1938ban — az új székház felavatása évében — Sztriha Kálmán esperes-plébános, ügyvezető elnök Gyuris Kálmán, választmányi megbízott dr. Korom Ernő községi orvos, 20 Uo. 1929. febr. 2. 21 Uo. A Csongrád vármegyei királyi Tanfelügyelőség levele a község elöljáróságának 1896. aug. 24. 22 Csm L. Külterületi Népiskolák jegyzőkönyvei 1924. október 25. 23 Működésére nézve több értékes bejegyzést tartalmaz a História Domus. 293