A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Régészet - Horváth Ferenc: A Tisza-vidék újkőkori településrendszerének és háztípusainak áttekintése

LebŐ esetében a településkezdő szinthez, míg a kisebb, tapasztott padlós balkáni háztípus elsősorban a téliekhez, vagy a késői szakáiháti településekhez kötődik (Dévaványa—Simasziget, Szentes—llonapart). Battony a—Vidpart esetében a házomladék rajzából és leírásából nem dönthető el biztosan, hogy melyik típusról van szó.

76 A vésztői teli legalsó, klasszikus szakáiháti periódusba tartozó 1—2. szintjében feltárt házat a tiszai szintekben csaknem teljesen megegyező alaprajzzal újították meg.

77 Ez is arra mutat — mint ezt Raczky P. Öcsödön részleteiben megfigyelte —, hogy a télieken jelentkező tapasztott padlós, paticsfalú háztípus már a koiai tiszai fejlődés kezdetét jelenti.

78 A településrendszernek a korábbi AVK időszakhoz viszonyított lényeges változását a települések számának drasztikus csökkenése mutatja, ami tovább folytatódik a korai tiszai időszakban is. Makay J. ezt a településkoncentráció folyamatával magyarázta, amivel párhuzamosan erőteljesen megnőtt az egyes telepek mérete és intenzitása.

79 Ezt elsősorban kívülről kapott megújító ösztönzésekre (innovációs stimulusokra) adott adaptáló válasz által kiváltott folyamatnak tekinti. Ez a korai Tiszai kultúra kialakulásával párhuzamos folyamat a tell-jellegű települések kiterjedésének északi határát a Körösök völgyéig tolja ki, a korai Tiszai időszak végére. Az új települési rendszer és forma, a letelepedett életmód, ami az anyagi kultúrában és a társadalmi szerkezetben is változások sorozatát indította el, gyökeresen különbözik a Tisza-vidék kora és középső neolitikus előzményeitől.

80 Éppen ezért a kutatás egyrésze újonnan érkező, különböző déli bevándorló népcsoportoknak tulajdonítja a változások okait.

81 A Tiszai kultúra településrendszerében a teli-telepek mellett olyan nagyobb kiterjedésű településeket is megfigyeltek, ahol több, lazán kapcsolódó (természetes árkokkal elválasztott) településmag tartozott össze, s a horizontális kiterjedésű sík településrészek és a település magvát képező telikezdemények részben egy időben, egymást kiegészítették. (Öcsöd, Kökénydomb, Szegvár—Tűzköves).

82 Mindkét településtípust néhány kilométeres körzetben kis telepek, majorságok rendszere vett körül.

73 Makkay J. a tiszai kultúra településrendszerének részletes analízise alkalmával feltételezte, hogy a tellek — mint településcentrumok és a körülöttük levő, egy-két objektumból álló majorságok hierarchikus kapcsolatban álltak egymással, de még nem érték el a többlépcsős településszervezet fokát. Megindult a vérségi szervezet felbomlása, a vérrokonsági szervezet a kialakuló területi szervezetbe épült be, s ezek a folyamatok a település-koncentrációval és egyéb kísérő jelenségekkel együtt összességükben a gazdasági-társadalmi fejlődés olyan irányát eredményezték, melyek „lényegüket tekintve hasonlóak voltak az előázsiai komplex társadalmakhoz elvezető gazdasági és társadalmi folyamatok kezdeteihez."

84 Ezt a fejlődési folyamatot bíráló nézetek azonban óvatosságra intenek a Tisza-vidéki késői neolitikum és a közelkeleti fejlődés közvetlen párhuzamba állításával kapcsolatban. Nem tartják valószínűnek, hogy a Tisza-vidéki tellek a mezopotámiai fejlődésmenethez hasonlóan urbánus fejlődés csíráit sejtetnék. A Tisza-vidéki késő-neolit fejlődést elsősorban a 76 Szénászky J. 1979. fig. 3. 77 Hegedűs, K.—Makkay, J. 1987. 92—93. 78 Raczky, P. 1985. 105., 1987. 66—67. 79 Makkay J. 1982. 124., és I—III. táblázat. 80 Kalicz, N. 1985. 128., Makkay J. 1982. 126., Raczky, P. 1985. 104—105. 81 KorekJ. 1973. 389—390., Raczky, P. 1985. 106. 82 Raczky et al. 1985. 267., Raczky, P. 1987. 63., Siklódy, Cs. 1986. 2., Korek, J. 1987. 49. 83 Makkay J. 1982. 128., 129., Siklódy, Cs. 1986. 2—3. 81 Makkay J. 1982. 111., 124, 141, 154—155, 161. 28