A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Labádi Lajos: Szentes az 1861. évi alkotmányosság idején

zó'vé Szathmáry Edét, aljegyző-levéltárnokká Lakos Lajost, főügyésszé Farkas Lajost, számvevó'vé Cicatricis Pált választották meg. A mérnöki állást Török János, a városgazdáit Feuerer József, az orvosit Csikányi Károly, a sebészit pedig Ringvald József nyerte el. A tisztújítás befejezése után került sor a 120 tagból álló új városi képviselő'-testület megalakítására. A lakosokat január 31-én tájékoztatták a képviselő'-választás menetér ól. Eszerint a kiosztott szavazási ívekre minden szavazásra jogosult egyén tetszése szerint felírhat 120 nevet a város polgárai közül. Az ívek összeszámolása után a 120 legtöbb szavazatot nyert személy alkotja majd Szentes város képviseló'-testületét. A szavazési ívek leadási határidejét február 3-ra tűzték ki. A szavazatok összeszámlálása február 7-én befejezó'dött. Még ugyanezen a napon nyilvánosságra hozták az újonnan megválasztott képviselők névsorát.

4 Az új képviselő-testület február 9-én tartotta alakuló közgyűlését a református népiskola nagytermében. Bálint László polgármester megnyitó beszédében méltatta azt a tényt, hogy az oly terhes 11 év után ismét alkalom nyílt az önkormányzási tér elfoglalására. Az ünnepélyes megnyitó után nyomban hozzáláttak a legsürgősebb tárgyak megvitatásához. Állást foglaltak számos szervezési kérdésben. Kimondták, hogy az újonnan megválasztott tisztviselők megbízatása csupán az országgyűlés újabb községszervezési határozatainak megszületéséig tart. Intézkedtek az adónyilvántartói és ellenőri hivatalok megszüntetéséről, mivel ilyenek 1848-ban nem léteztek, így működésük alkotmányellenes. A lakosság birtokváltozásainak nyilvántartását az egyik tanácsnokra és a mérnöki hivatalra bízták. Elrendelték a városi pénztárak megvizsgálását. Küldöttséget alakítottak a tisztviselői fizetések megállapítására.

5 A következő közgyűlésen felolvasták több megye Szentes városához intézett átiratát. A legnagyobb érdeklődést Esztergom megye átirata váltotta ki, mely határozottan állást foglalt az alkotmányosság teljes visszaállítása mellett. Egyértelműen kinyilatkozták, hogy csakis az 1848. évi törvényeket fogadják el alaoul, területükön alkotmányellenes hatóságokat nem ismernek el. A megyei tisztviselőket a letűnt rendszer hivatalnokaival való mindenféle érintkezéstől eltiltják. A községeket és magánfeleket értesítettek, hogy ügyeik elintézése végett csakis az alkotmányos tisztikarhoz fordulhatnak. Kijelentették, hogy kezükbe veszik a bírói hatalmat, a törvényszéket választott bírákkal megalakítják, a bírói személyzetet pedig a hazai törvények szerinti eljárásra utasítják. Szentes város közgyűlése teljes mértékben magáévá tette a fenti pontokat. Esztergom megyéhez intézett válaszukban elmondták, hogy az átirat „újra átéreztette velünk a hosszú szenvedés alatt nemzetünkön elkövetett méltatlanságok keserű érzetét, fölszaggatta az elkövetett sérelmek és kiállóit szenvedések fájó sebeit, felébresztette a letűnt rendszer utálatát, mely 800 éves törvénybe gyökerezett ős jogainkat a kínos emlékű 11 év alatt szentségtelenül tiporta, mely édes nemzetünket e hosszas dermedtségben bevándorolt sáskáival szabályszerűleg pusztítá, s az elszegényedés örvényébe taszítá". A továbbiakban hosszasan taglalták a Bach-rendszer igazságtalanságait, majd befejezésül kijelentették: „Mi is feltétlenül fektetjük magunkat az 1848. törvények alapjára, mert az alkotmányosság lényege abban áll, hogy az összes nép valódi akaratja uralkodjék." A válasz felolvasását és elfogadását kísérő lelkes hangulatot váratlan incidens zavarta meg. Stammer Sándor, a hivatalából alig egy hónapja távozott es. kir. főszolgabíró, most városi képviselő, helvéről felpattant, s minősíthetetlen hangnemben ágált a válaszban megfogalmazott megállapítások ellen. 4 CSML (SzF) 1—23/1861. Szentes Város Tisztújítási jegyzőkönyve. 5 CSML (SzF) 1, 10—11, 13—14, 23, 27/1861. Szentes Város Közgyűlésének jegyzőkönyvei (a továbbiakban Közgy. jgyk.) 280