A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztás 1901-ben Csongrádon

ták, hogy ehhez hozzájárultak a kormánypártot támogató hatósági akciók, ugyanakkor okkal hibáztathatták az Ugron-párt vezetését is, amiért segítségnyújtása csupán „egy-két táviratra szorítkozott".

31 A választások mérlegét megvonva megállapíthatjuk : — a helyi eló'zetes várakozásnak megfelelt a kialakult kép, amint azt a Tiszavidékben nyilvánosságra hozott, név szerint leadott voksok mutatják, — a szabadelvűek táborában a birtokos parasztság mellett ott találtuk a zsidó kispolgárokat, az értelmiségieket és az állami tisztviseló'ket, akiket a Szabadelvű Párt liberalizmusa vonzott, — Hegyire szavazott a birtokos parasztság többsége,

32 a plébános antiszemitizmusa azonban távoltartotta és eleve az ellentáborhoz sodorta a város zsidó vállalkozó és értelmiségi rétegét. Összességében megállapíthatjuk, hogy ezen az ellenzékiségéről híres vidéken a kormánypárt nem várt mandátumhoz jutott, az Ugron-párt pedig egy majdnem biztos parlamenti helytől esett el. A választás után A képviselőválasztás vihara még alig vonult el, amikor a Csongrád Megyei Ellenzék 1901. október 30-i száma közölte Nagy Pál Imrének a királyi kúriához intézett beadványát Baross János ellen. A vád: Baross János visszaéléssel jutott szavazatokhoz. Az ezt követő kúriai vizsgálatból azonban a vesztes fél, Hegyi Antal és köre sem maradt ki: a Csongrádi Lap 1902. február 8-án már a vizsgálat megindulásáról tudósított. Az etetés, itatás — ahogyan a kor nevezte — tehát parlamenti üggyé terebélyesedett. Az Országgyűlés képviselőházának irományai VII. kötete őrzi az ügy kivizsgálására alakult „külön bíráló bizottság véleményes jelentését", a bizottság üléseiről felvett jegyzőkönyvet, amelyet a Tisztelt Ház elé terjesztettek. A vizsgálat 1902. febr. 27-én kezdődött és majd egy évig tartott, jogi keretét a már említett választási bíráskodás kúriai törvénye adta.

33 Lapozzuk a jegyzőkönyvet! A Nagy Pál Imre és társai csongrádi lakosok által, az 1901. évi október hó 10-ik napján Csongrádon megtartott képviselőválasztás érvénytelenítése iránt beadott kérelmet a kúria megtárgyalta, majd ítélete alapján a képviselőház vizsgálatot rendelt el. Az érvénytelenítés indoka, „hogy az érvénytelenített választás alkalmából a csongrádi választókerületben oly jelenségek merültek fel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az etetés és itatás nagyobb mérvben űzetett".

34 Az országgyűlés vizsgálóbizottságot nevezett ki az ügy további felderítésére, amelynek tagjai : dr. Szeless József, Justh Gyula és Nyegre József voltak.

35 A kúria vizsgálati adatai szerint az 1901-ben érvényes képviselőválasztás névjegyzékében 848 választó szerepelt, akik közül a Baross-párti vacsorákon 63-an, a Hegyi-párti etetésitatáson 220-an vettek részt. 273 szavazót nem hallgattak ki.

36 31 Tiszavidék, 1901. okt. 23. 32 Tiszavidék, 1901. okt. 27., nov. 3. 33 Ruszoly József 1980. 315—316. 34 OKI VII. 337. 35 Uo. 338. 36 Uo. 338. 266