A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Erdélyi Péter–Sebőkné Gombos Zsuzsanna: Országgyűlési képviselőválasztás 1901-ben Csongrádon

Országgyűlési képviselő-választás 1901-ben Csongrádon ERDÉLYI PÉTER—SEBŐKNÉ GOMBOS ZSUZSANNA (Csongrád, Múzeum) Csongrád város dualizmus kori történetének fehér foltjait nem a helytörténészek érdektelensége magyarázza. Egy-egy esemény, egyéniség, család történetének feldolgozása, a település gazdasági-társadalmi szerkezetének feltérképezése komoly múzeumi, levéltári kutatást igényel, és az események logikai láncolatának nyomon követhetősége nem mindig megnyugtató. Jól példázza ezt az 1901. évi országgyűlési követválasztás is, amelynek előzményeit, a választást, az azt követő kúriai vizsgálatot, a parlamenti pótvizsgálatot, végül a csongrádi választókerület képviselőküldési jogának felfüggesztését csak több forrástípus segítségével tudjuk megvilágítani. A felhasznált dokumentumok — levelek, pártprogramok, védőirat, parlamenti jegyzőkönyv, újságcikkek — különböző ololdalról világítanak rá a vidéki politikai viszonyokra : tükröznek különös, egyedi és az országos ügyekhez híven illeszkedő általános vonásokat. Az 1901-es országgyűlési választások forrásainak többségét a Csongrádi Múzeum őrzi. (1., 4., 5., 6. dok.) Ezeket a múzeumban őrzött dokumentumokat jól egészítik ki a Csongrád vármegyei alispáni iratok, amelyek az eseményeket a hatalom oldaláról mutatják be, illetve tartalmazzák a kúria és a parlament ítéletét a felfüggesztés ügyében. Más műfajt képviselnek a Tiszavidék cikkei, amelyeket ellenpontoznak a Csongrádi Lap — mint ellenlábas helyi szabadelvű szócső — vonatkozó írásai. (2., 3., 6. dok.) Hegyi Antal tollából származik a Legyen világosság című Budapesten, 1896-ban kinyomtatott ún. böjti prédikáció helyett készült védekező irat, amely ugyan korábbi a vizsgált időszaknál, de nagyon sok segítséget nyújt a korabeli pártviszonyok és főként a személyi ellentétek bonyodalmaiban való eligazodáshoz. Sajátos fényt vetnek az 1901-es és a későbbi választásokra Kossuth Ferenc levelei, amelyeket Ludrovai Tóth Istvánnak címzett. (7. dok.) Megint más típusú forrást jelentett az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai című kiadvány VII. kötete és ugyanezen országgyűlés naplójának VIII. kötete. (8., 9. dok.) Ezekből a forrásokból bontakozik ki az 1901. évi országgyűlési képviselőválasztás folyamata: a pártharcok, a személyi ellentétek, összefonódások és a korteshadjárat képe. Az induló jelöltek programja híven tükrözte az országos követeléseket, viszonylag kevés önállóságot mutatva mindkét részről, tipikus abban is, hogy a megalakuló népkörök léte lényegében a választási kampányt segítette, készítette elő. A választás következményének egyéni vonását példa nélkülisége jelenti: a vá259