A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Zombori István: Szeged visszafoglalásának visszhangja Spanyolországban (1683–1688)

április 23—24-ét (valóban, ismereteink szerint is ekkor történt a támadás.)

18 Az októberi eseményeket Pécs elfoglalásával vezeti be, megjegyezve, hogy ezen a napon Szeged is a keresztények kezére került. Leírja, hogy az ostrom során megsebesült és meghalt de la Vergne tábornok és azt is, hogy az ostromló seregeket Mercy, Veterani és Wallis tábornok vezényelte. Leírja a zentai ütközetet és azt, hogy ezután a szegedi török őrség további ellenállás nélkül megadta magát.

19 A szerzó' alapos tájékozottságán — ideértve a dátumok pontosságát is — azért nem kell csodálkoznunk, mert a kutatás kiderítette, hogy ugyanez a személy, Oliver y Fullana Brüsszelben 1686-tól egészen 1694-ig kiadott egy két hetente megjelenő újságot, amely az európai eseményekről tudósított, azonban a hírek jelentős része a magyarországi eseményekkel foglalkozott.

20 Ez az általunk használt, vastag kötetbe kötött, eredetileg azonban négy oldalas kis füzetkékből álló kiadvány rendkívül jól értesült az eseményekről. Figyelembe véve a Brüsszel és Bécs közti távolságot, azt mondhatjuk, hogy alig egy hét múltán már ismerték Brüsszelben az eseményeket és olvashatták ezekben a kiadványokban. A Magyarországról szóló hírek az „Alemania" címszó alatt jelentek meg. Szeged nevét az 1686. szeptember 17.—október 1. közötti események kapcsán említi először az újság, kitérve arra, hogy Buda eleste után a török megerősíti a még kezén lévő várakat, Nagyváradot, Szegedet, Egert stb. A következő számban, (okber 1—október 15) elmondja: a felső-magyarországi hadak vezére, Caraffa gróf, parancsot kapott, hogy vegye ostrom alá Szegedet. Az utolsó oldalon, a lap alján olyan apróbetűs részeket találunk, amelyben rövid híreket közöl a szerkesztő. Ügy tűnik, hogy ezek „a lapzárta előtt érkezett" rovatnak felelnek meg a mai modern sajtóban. Ebben az október első két hetét bemutató számban a rövid hírek között említi a szerkesztő, hogy Badeni Lajos Szlavónia felé indult, vélhetőleg Pécset is ostrom alá veszi. Lotharingiai Károly viszont a hírek szerint Tolnánál átkelt a Dunán és az az elterjedt vélemény, hogy Szeged ostromára indul. Az 1686. október 15—29 közti eseményeket rögzítő füzet beszámol a dunántúli sikerekről, Pécs elfoglalásáról (ami ekkor „megelőlegezett" hír volt), majd elmondja, hogy október 16-án indult el Caraffa Budáról 20 000 fős sereggel, hogy Szegedet ostrom alá vegye és őt követte Heissler tábornok. A Szeged alatti táborból az a hír érkezett, hogy ágyúlövés következtében meghalt de la Vergne tábornok, aki még nem töltötte be az 50. évét. Megjegyzi, hogy a 43 éves Mercy tábornokot, — aki már annyi dicsőséget szerzett Magyarországon, — nevezték ki a hadjárat vezetésére. Azt írja a „lapzárta" részben, hogy az október 16-i bécsi levél Szeged ostromának megkezdéséről tudósít. Ebből világosan látszik, hogy fő forrása a bécsi udvarból származó bécsi spanyol követtől és nyilván más tisztviselőktől származó hírözön volt. Ez egyúttal a tudósítás megbízhatóságát és pontosságát is minősíti számunkra. Az 1686. október 29.—november 12. közti részt ismertető füzet a végén, a legfrissebb rövid hírek között említi, hogy az október 31-i bécsi levélből értesültek Szeged és Pécs felszabadulásáról. Részleteket azonban csak az 1686. november 12—november 26. közti időszak eseményei kapcsán ismertet. Itt számol be Szeged elfoglalásáról. Említi, hogy az ostromló sereg egyik vezetője Wallis tábornok. Azonban hírt kaptak, 18 I. m. 235. 19 I. m. 249—250. 20 Oliver y Fullana, N.: Noticias principales y verdaderas. Ennek első füzete — nyilván még alkalmi kiadványnak szánták —• „Memorial historico ... de Buda" címmel jelent meg a szerzőtől, de föltehetőleg a nagy érdeklődés miatt ezt követően kéthetenként kiadott füzetben folytatták a sorozatot. Ez lett az említett „Noticias ..." .Az általunk látott kötet első tagja ez a Budáról szóló füzet, ezt követi a többi, egészen 1694-ig. 239