A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Barta László: Spanyol követjelentés Szeged visszavívásáról

1981-ben Bar ta László szentesi levéltár-igazgató utazott. Két hetet töltött Simancasban, és ott 111 hungarikát gyűjtött az államtitkársági fond 1528 és 1597 közötti irataiból. Felhívta a figyelmet a Király Történelmi Akadémia Könyvtárának (Biblioteca de la Real Academia de la História, Madrid) 9-3-5-G-50 jelzetű kéziratára. Ez a 217 lapos, francia nyelvű manuszkriptum „A keresztény seregek harcai Magyarországon a törökök ellen 1683—1684—1685-ben" (Les Campagnes des Armées Chrétiennes contre les Turcs en Hongrie 1683, 1684 et 1685) címet viseli. Naplószerű tudósítás a jelzett évek hadműveleteiró'l. A kézirat teljes másolatát Zombori István, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa 1982-ben hazahozta. Simancasban is kutatott, és az államtitkársági fondból igen sok hungarika másolatát hozta haza. 1983 tavaszán Pap Gáborné, a MOL osztályvezetője — aki 1975-ben már dolgozott spanyol levéltárakban, de Simancasban nem — folytatta az államtitkársági fond kutatását, és az 1598—1611 közötti évekből 149 hungarikát tárt fel. Próbaképpen belelapozott az 1684. és az 1686. évek irataiba is, és a felszabadító háborúra vonatkozóan 36 dokumentumot talált. 1983 ó'szén ismét Bar ta László folytatta az államtitkársági fond föltárását. Az 1613—1617. évi követi levelezést, az 1600—1631. és az 1659—1660. évi államtanácsi jegyzőkönyveket lapozta végig a Németországi ügyek sorozatában, és 73 hungarikát jelölt ki mikrofilmezésre. Időközben kezdett kibontakozni a Buda és Magyarország felszabadításának tricentenáriumára készítendő nagy levéltári vállalkozások terve. Budapest Főváros Levéltára megbízást kapott, hogy gyűjtse össze és adja ki a hazai és az európai levéltáraknak a 300 évvel ezelőtti eseményekre vonatkozó iratait. Pálmány Béla, az Új Magyar Központi Levéltár tudományos főmunkatársa 1984-ben már ezzel a határozott céllal utazott Spanyolországba. Simancasban az államtitkársági fond németországi ügyeinek államtanácsi jegyzőkönyveiből az 1682., 1683., 1687. és 1688 évieket kutatta át, fel is tárt bennük 138 hungarikát. A tricentenáriumra készülő nagy művek kiadója, a BFL 1984-ben Barta Lászlót bízta meg a spanyolországi levéltárak, különösen a Simancasi Országos Levéltár bemutatásával és a felszabadító háború levéltári forrásainak összegyűjtésével, minthogy a spanyol levéltárosok — ellentétben más országokéival — nem vállalták ezt a munkát. Ezért 1985-ben csak Simancasban dolgozott, és sikerült teljessé tennie a II Secretaría de Estado, Negociación de Alemania, Consultas, decretos, notas 1863— 1699 közötti magyarországi tárgyú iratainak föltárását, s az addig hiányzó évek irataiból 114 hungarikát választott ki mikrofilmezésre, regesztázott, néhányat közülük másolatban haza is hozott. 4 Budavár visszavívásának 300. évfordulójára megjelent a hatalmas munka: „Buda expugnata 1686. Europa et Hungária 1683—1718. A török kiűzésének levéltéri forrásai I—

II." Budapest, 1986. Szerkesztették: Boriska István, Haraszti György, Varga J. János. 1287 pag., I—

XXXVI és I—L képmell., 2 térképmell. Benne 18 ország levéltárai mutatják be intézményüket és a magyarországi felszabadító hadjáratra vonatkozó irataikat. A „Spanyol Királyság" című fejezet (919—953.) történeti bevezetőjét Kalmár János, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára írta, a Simancasi Országos Levéltárnak és iratanyagának általános ismertetője Barta László, a hungarikák regesztáinak közlése Barta László és Pap Gáborné munkája. A II. kötet 934. lapján egy rövid regeszta : „Bécs, 1686. okt. 31. Burgomayne márki, bécsi spanyol követ levele II. Károly225