A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Orbán Imre: Adatok Árpád-házi Szent Margit tiszteletéhez

Az emlékek alapján Margitnak a következő' ikonográfiája állítható össze. Képein igen változatos formában láthatjuk. Kezdetben domonkos kolostorokban, templomokban, s főleg a Szent Domonkos-családfákon ábrázolták. Ha társakkal jelenik meg, magyar vagy domonkos szentekkel szerepeltetik. Mindig egyszerű rendi ruhában van, vállán fekete köpeny, fején szintén fekete fátyol, melyeket sokszor csillagok díszítenek. Ez nem egyedi sajátság, hiszen a rend címerére és a Domonkos-legendára utalva más domonkos szentek képein is megfigyelhető'. Feje fölött gyakran láthatunk glóriát, de ez olykor, talán a kanonizáció hiánya és a tiszteletnek kizárólag hagyományon való alapulása miatt elmarad. Ha koronát visel, ez királyi származására és mennyei dicsó'ségére utal. Több apáca vallotta a szentté avatási eljárás alkalmával, hogy látták szentek, só't Mária alászállását az égbó'l, amint koronát hoztak a súlyosan beteg, ágyban fekvó' Margitnak. Kezében életének legfontosabb mozzanataira utaló attribútumokat tart, így szüzessége jelképét, a liliomot, valamint keresztet és könyvet. A Szent Kereszt különös tisztelete legendáiból kitűnik, a könyv pedig arra a mozzanatra utal, miszerint mindig kezében látták a zsoltáros könyvét, kivéve az étkezéseket és a karimákat. A rózsafüzér a késó'bbi idó'kben jelenik meg, hogy ezután a Margit-képek és -szobrok elmaradhatatlan kellékévé váljon. A külföldi ábrázolásokon, magyar származására utalva, föltűnik koronás, kettó's keresztes címerünk is. Lábai eló'tt gyakran királyi és hercegi kéró'k visszautasítását jelképező' koronák hevernek. Kedvelt téma imádkozás közben való megjelenítése. Ekkor angyal tartja eló'tte a keresztet, míg egy másik angyal vagy angyalok önmegtagadó életének kellékeit: az ostort, a vezekló'övet tartják. Képein, és ez a kései ábrázolásaira jellemző', föltűnik a Szentlelket megtestesítő' galamb, de többször szerepel feje fölött lángcsóva is. Legendájának jeleneteit alig festették meg. Kifejezetten ritkaságszámba megy a peruggiai kolostor faliképe, melyen Margit halálos ágyán fekszik, körülötte imádkozó rendtársai és fölötte Krisztus látható. Ugyancsak kivételes a nyulak-szigeti kolostor 1282-bó'l fönnmaradt pecsétje, melyen a térdelő' királyi párt láthatjuk, amint fölajánlják gyermeküket az ország megszabadulásáért. Ezeken kívül csak Krakkóból és Wesenbó'l vannak emlékeink. A legendaábrázolások elszaporodása Magyarországon figyelhető' meg a szentté avatási törekvésekkel párhuzamosan, illetve ünnepének bevezetése után. Ilyeneket találunk Budapesten a Rózsafűzérek Királynője templomban (Kontuly Béla: Szent Margit élete, 1942.), a pécsi székesegyházban (Székely Bertalan : Szent Margit megérkezése), a szegedi dómban (legendájának jelenetei) és a történelmi Magyarország számtalan más templomában. * Külföldön a Margit-tisztelet terjesztését — érthető' módon — a domonkosok és a magyar király udvar egyes tagjai végezték. Alakja a rend legjelentó'sebb tartományaiban volt ismertebb, így az itáliai és német területeken, de számon tartották Angliában, Franciaországban és Spanyolországban is. Külön érdemes lesz kiemelni a lengyelországi adatokat. Európában legendájának számos latin változata volt forgalomban, s a rendi tartományok saját nemzeti nyelvükre is lefordították ezeket. Olykor összekeverték családi kapcsolatait, „filia Andreáé Regis Ungariae"-nak nevezik, de legtöbbször egyszerűen a magyar király lányának hívták. Az előbbi tévedésben a nyugati egyházban olyannyira népszerű Szent Erzsébet-kultusz hatásáról van szó, ki Margit nagynénje és valóban II. András király leánya volt. Kultuszának sajátos vonásaként szerepel számos martirológiumban, így a XVI. századi „Martirologium Germanicum"-ban : „In Hungária (ti. festum) illustris et 213