A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Történettudomány - Orbán Imre: Adatok Árpád-házi Szent Margit tiszteletéhez

között a következőket írta : „számotokra és mások számára is legyen ismeretes, hogy holtat támasztott föl, a sántáknak járásukat, a vakoknak látásukat visszaadta. Mi — akik az ő szent szavaiban, az általa ígért könyörgésekben reménnyel bizakodtunk, és mindkettőnknek (ti. a királynak és a királynénak) egy bizonyos súlyos betegségben való szenvedésben gyógyírt reméltünk, mellyel gyakran igen sokan sújtatnak, s mi is néha ettől a betegségtől sújtva az ő segítségét kértük, hogy vesse fájdalmainkra a kereszt jelét ; ő viszont buzdított minket, hogy könyörögjünk ezen heves fájdalmaknak és e testi állapot nyomorúságának elvételéért — az előbbiekhez hasonló módon éreztük a megszólított kegyét, midőn a fájdalom a nyugalom, a betegség az egészség előtt meghátrált. Tehát így, kedves atyák, ügyeljetek, hogy élete és csodái nyilvánosságra kerülhessenek, és az Anyaszentegyház az ő oly nagy fiának dicsősége által növekedjék, s a keresztény nép az ő önföláldozása révén egy újabb patrónust és üdvöt nyerjen."

5 Ebben az ügyben írt Mária királyné is a levél végén hozzátéve: „Jónak látom tehát levelemmel ezen igen szent férfinak érdemeit föltárni, újólag kérvén szentségieket, hogy viszonzásul más csodákról, melyekről megtudjátok, hogy ő eszközölte ki, engemet is értesítsetek."

6 A viszony későbbi megromlása (1260 táján) a király dinasztikus házasítási terveivel van kapcsolatban. IV. Béla ugyanis az ország politikai érdekeit szem előtt tartva igyekezett Margitot a cseh királyhoz férjhez adni. Abban, hogy ez a terv meghiúsult, Margit ellenállása mellett, az udvar akaratával szembekerülve, a rend és személyesen a királylány gyóntatója, Marcellus mester játszhatta a döntő szerepet. De miért is ellenezte a rend, és nyugodtan mondhatjuk az egész magyar egyház Margit házasságát? A domonkosok esetében egy friss rendről van szó, melynek, mint minden új szerzetesrendnek, igen nagy szüksége volt nagyhatású, a nép körében népszerűségre szert tevő szentekre. Ugyan ebben az időben Domonkoson kívül is tiszteltek már domonkos szenteket, illetve boldogokat — Magyarországon Pált, Ilonát s a tatárjárás vértanúit —, de olyan előkelő és annyira népszerű szentjük, mint amilyent Margit kanonizációjától várhattak, még nem volt. Éppen ezért Margit esetében a rend törekvései tovább mutatnak az egyszerű tökéletes szerzetesi életre való serkentésen, és az adatok fényében fölvethető a „tudatos" szentté nevelés gondolata. A veszprémi kolostor hangulatán kívül erre indították a szenteknek, lelki vezetője által közvetített példái is. így Becket Szent Tamás canterbury-i érsek vezeklőövének csodás híre „...ezeket haluan jgen meg erevsehtetyk vala es vigan zenuedy az ciliciomnak gevtrelmet."

7

, és Szent Jakabnak, a numidiai mártírnak története, kit a hitért kegyetlenül megkínoztak és megöltek. A legenda tanúsága szerint soror Alinka, Ajkai Péter úrnak lánya csodálkozva kérdezte Margitot : „zeretev atyamfya kellemetevssevke ezek te nekevd kyket hallaz"? Margit így felelt: „kellemetevssevk azzonyom. de myt haznal énnekem. Ha en jllyen nagy kenokat nem zenvedhetevk. mykeppen ez zent martir znnuedevt." és kifejtette, hogy ő is szívesen vállalná a hitért a szenvedést, testének ízenként, foltonként vaíó metélését és a vértanúhalált.

8 Más esetek is bizonyítják föltevésünk igazságát. Történt egyszer, hogy a provinciális sokat töprengve, mi is a szerzetesi élet igazi titka, álmot látott. Egy angyal könyvet hozott neki, melyben ez a következőképpen volt összefoglalva: „Ez az regy zent atyáknak tevkelletevssegevk. istent zeretnye. 5 Fejér, Georgius 1829. IV/3. 22. Szentpéteri Imre szerint 1256-ban kelt az oklevél, amelyet alátámasztani látszanak e dolgozat adatai is. 6 Fejér, Georgius 1829. IV/3. 68. 7 Vol/György 1879. VIII. 15. 8 Vol/György 1879. VIII. 7. 204