A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára

látható, hogy a csongrádi és a Szeged környéki házaspárok száma kis eltéréssel hasonló. Az egyik eltérés abból adódik, hogy míg a két szatymazi házaspár rendszeresen járt a piacra, és ehhez a tevékenységükhöz 39, illetve 63 tárgy tartozott, addig a csongrádi, már idős házaspár ritkán és kevés portékával tud bemenni a városi piacra. Az adatfelvételt a hasonló korú, 1900—1910 között született házaspároknál Juhász Antal 1974—75-ben végezte, míg én 1987-ben, tehát 12 év időkülönbséggel gyűjtöttem. Másik különbség a gazdálkodás, piacozás, szállítás és a ház körüli munka tárgyainak állapotában lehet. Faragó Mátyáséknál ezeknek az eszközöknek egy része már elpusztult, másik része rossz állapotban, használaton kívül áll, harmadik, kis részét használják. A publikálás időrendjében következő alföldi eszköztár-bemutatás Kosa Lászlóé. Ő egy Gyula környéki tanya lakóinak életútját, a tanya épületeit, eszköztárát és berendezését mutatja be. Nem készít tárgyleltárt, de a tárgyak jelentős részét, legalább 80 százalékát felsorolja, jelezve eredetüket és funkciójukat. A szerző által huszonöt éve ismert, újra fogékony, idős házaspár életét változásában ismerhetjük meg.

19 Tóth Ferenc A makói ház című kötete Lakásmód és lakáskultúra című fejezetében három, különböző szinten, a vizsgálat idején városban élő, egykori hagymás család tárgyi ellátottságát vizsgálta. F. M., csongrádi kisparaszt — az agrárproletár és bérlő, makói kisparaszt lét határán lévő Molnár Józsefnél megközelítőleg kétszer annyi tárggyal — a törzsökös makói hagymakertész, Diós Sándor mellett helyezhető el. A tárgyak száma — MJ. 466, DS. 713. és FM. 875. — is ezt látszik igazolni. Fél Edit a 2971 lakosú Kocs (egy dunántúli falu) társadalmából hat családot; 2 gazdát, 1 kisgazdát, 2 zsellért és 1 kommenciost választott ki, ezek háztartásában készített tárgy leltárt.

20 Közülük a kisgazda és a „módosabb" zsellér tárgyleltárát emeljük ki. Ők látszanak Faragó Mátyásékhoz hasonló társadalmi helyzetűeknek. A textíliák, könyvek és újságok nélküli tárgyak összege a kisgazdánál 241, a zsellérnél 294. (A zsellérnél a kevésbé értékesebb tárgyakból, például képekből, üvegekből és evőeszközökből volt több.) A két gazdaság és háztartás tárgyainak további összehasonlítását több tényező akadályozza. Az alföldi mezővároshoz tartozó tanya és a dunántúli falu eszközellátottságának különbsége mellett a két leltár felvételének viszonylag nagy időkülönbsége (51 év) és a két vizsgálat különböző szempontjai is megnehezítik. Az előbbi próbálkozásokból látszik, hogy az azonos időben és azonos szempontok szerint felvett leltárak összehasonlításából lehetne határozottabb és mélyebb következtetéseket levonni. A jelenkutatás lehetőségeit keresve megfogalmazhatjuk, hogy egy idős korú és egy fiatalabb, tanyán élő és ott gazdálkodó, egy idősebb és egy fiatalabb városban (vagy falun) élő és tanyán gazdálkodó házaspárral, tehát legalább négy család tanya- és családtörténet hátterű tárgyleltárával, annak értelmezésével tudnánk jellemezni a napjainkig tanyához kötődő csongrádi családok típusait. 19 Kosa László 1980. 399—424. 20 Fél Edit. 1941.215—222, 155