A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Szűcs Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára

2. A góré, mögötte az ólak és a takarmányos ól, szín, nyárikonyha épülete val. A harmincas években a tanyával szomszédos birtokból árendába kifogtak 100 holdat, ebből szántóként műveltek 35 holdat, a távolabb lévő 12 holdat kiadták művelésre. A saját 16 és a bérelt 36 holdra harmadost, részest és kettőzőt fogadtak. A városban a hivatalos ügyeket a fiú, majd a meny intézte. A pénzt az apa, halála után a feleség kezelte. Az apa halála után elosztott földből a fiúnak jutott a tanya körüli 4 és fél hold, a tanya és a gazdasági szerszámok és 1 ló. „Amit kaptam, az majdnem az egész erdő vót. (Az édesapja telepítette, feltehetően azért, hogy a barna homokot megfogja.) Már én irtottam ki, mert nem lëtt vóna szántóm." Napjainkban újból akácfás, — cserjés kiserdő veszi körül a tanyát. Az önellátás jegyében a fiú is termelt búzát és kukoricát, szerződés szerint 600 négyszögöl paprikát, kisholdon napraforgót. Az 1 ló mellett 2 tehenet, l-l borjút, 1 fias disznót 10—12 kismalaccal, 4—5 birkát. 40—42 pár galambot és legtöbb 10 család méhet tartott. Míg apa és fia együtt gazdálkodott, a tanyában kétszer annyi állatot neveltek. (Disznóból még többet is.) Gyuricska Eszter uradalmi iparos lányából lett Faragó Mátyás földműves felesége. A parasztember általában parasztlányt vett feleségül. De az 5 gyermekes uradalmi iparos és 8 családdal 16—24 holdas gazda hasonló gazdasági-társadalmi helyzetűnek számíthatott.

14 A kívülállók csak azért kérdőjelezték meg a földműves 14 A férjjel és a feleséggel külön-külön és együtt is folytatott beszélgetésekben a családjukra vonatkozóan anyagi természetű különbségek nem kerültek szóba. De a férj szerint az uradalmi gépész és az önálló gazdasággal bíró kisparaszt, „gazdálkodó" nem egyenrangú. "Csongrádon a gazdaember számított többnek. Mi előnyösebb helyzetben voltunk. Gazdasági szerszámunk vót."— „Jó megélhetésük vót (ti. a feleség szüleinek), de a gazdaság nem az övék vót." Tehát a férj a termelőeszközök tulajdona alapján a saját kisparaszt családját „többre tartja" az uradalmi gépésznél. A Dél-Alföld kutatója szerint „A 16—24 holdas gazda ... optimális esetben jobban élt, mint az uradalmi iparos családja, de rossz esztendőben rosszabbul is. így helyzetüket nehéz Összemérni." (Juhász Antal szíves közlése.) — Faragó Mátyás szavait Erdei Ferenc is segít értelmezni. Erdei szerint a parasztnak a földje a szabadsága. (Erdei Ferenc 1973. 150.) — F. M.-nek a gazdasági szerszámokat a föld biztosította (és fordítva), tehát az uradalmi gépésznek — esetleg nagyobb biztonsága mellett is kevesebb szabadsága volt termelőeszköz és föld hiányában. 144