A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1988-1. (Szeged, 1989)

Néprajz - Juhász Antal: Vázas szerkezetű sárfalak Szeged vidékén

— a lakóépületek 97,8 %-a épült vályogból vagy sárból, és ezek nagyobb hányada kővagy téglaalap nélkül készült.

6 A népszámlálások kimutatásaiból vázas szerkezetekre is következtethetünk. A hivatkozott rovatokat vizsgálva először Györffy István figyelt föl arra, hogy a Tisza vidékén sokkal több „fából vagy más anyagból" épült házat jelöltek, mint az Alföld más részein. Ebbó'l arra következtet, hogy ebben a rovatban sövényfalú házakat tüntüntettek föl.

7 Bakó Ferenc pedig arra a megállapításra jutott, hogy az 1910. évi népszámlálás lakóház-statisztikája a „fából vagy más anyagból" jelölésű rovatban részint sövényfalú, részint boronafalas és zsilipéit faházakat vett számba.

8 Mit mutatnak a hivatkozott népszámlálások tájunk településeiről? Fából vagy más anyagból épült lakóházak) A település neve 1900 1910 1920 1930 Algyő Kiskundorozsma 1 2 10 3 2 1 19 Kistelek — 1 1 5 Öttömös + 4 7 6 Pusztamérges + 1 13 1 Sándorfalva 1 1 12 2 Sövényháza Tápé Szeged 5 9 208 5 53 145 5 102 103 4 95 133 Összesen 224 222 238 268 + Öttömös és Pusztamérges község az 1900. évi népszámlálás idején még nem létezett. Az 1930. évi népszámlálás Szeged külterületén három kapitányságban mutat ki fából vagy más anyagból épült házakat: Átokházán 11, Gajgonyán 14, Királyhalmon 55 lakóépületet. Fagerendákból rótt házzal tájunkon semmiképp sem számolhatunk. Algyő, Tápé és Szeged a Tisza mentén fekszik, a Sövényháza néven jelölt Pallavicini uradalom terjedelmes, Sándorfalva pedig jóval kisebb folyóparti területet foglalt magába. Az öt Tisza-parti településen a kérdéses házak száma nagy szóródást mutat. Algyőn alig volt néhány, Tápén viszont kiugróan magas a számuk. Tudjuk, hogy Tápén a múlt század utolsó évtizedeiben és a századfordulón is gyakori volt az oszlopos vázú csÖmpölyegház, amiből joggal föltehető, hogy ezeket jelölték fából épültnek. Az azonos földrajzi helyzetű uradalmi községben, Algyőn a cölöpös vázú építkezésnek az emléke sem maradt fenn, ott ugyanabban az időben vert- és vályogfalú házakat építettek. Fából vagy más anyagból épült házakat jelölnek a statisztikák a Tiszától távoleső Kiskundorozsmán, Öttömösön, Kisteleken és Szeged határában is. Ezek sem sövényfalú, sem a tápaihoz hasonló oszloposházak nem lehettek, mert részint a sövényfalhoz alkalmas fűzvessző ott nem termett, másfelől ilyen szerkezetű falakra a folyó6 Az 1930. évi népszámlálás. I. M. Stat. Közi. Új sor. 83. Bp. 1932. 159. * Györffy István 1908. 161. 8 Bakó Ferenc 1967. 8 A hivatkozott népszámlálásoknak a lakóházakra vonatkozó községsoros adatai a M. Stat. Közi. köteteiben. 114