A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula: A magyar antropológia története kezdettől 1945-ig

jegyezve: „Meg vagyok gyó'zó'dve, hogy... közoktatásügyi Miniszter úr... bizonyosan az anthropologiai tanszék felállításáról is gondoskodni fog" (20). Ahhoz azonban, hogv az események jelentó'ségét megérthessük, kicsit bővebben kell megismerkednünk TÖRÖK életútjával. A természettudományos antropológia intézményes létrejötte 1881-ben TÖ1ÖK AURÉL, teljes nevén PONORI TÖRÖK (THEWREWK) AURÉL 1842. február 13-án született Pozsonyban, abban az évben, amikor A. RETZIUS munkája megjelent. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd 18611863 között hat féléven át a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karának hallgatója volt. A következő' négy félévet a bécsi orvosi karon töltötte, ahol 1867-ben avatták „orvostudorrá" (36). 1867 őszétől a Budapesti Egyetem Élettani Intézetében négy féléven át tanársegéd és közben a Budapesti Kereskedelmi Akadémián a vegytan és technológia tanára volt (37). 1869. május 24-én a budapesti orvoskaron „a képesítési cselekvények" elengedése mellett az ébrény-és szövetfejlődéstan magántanárává nyilvánították. 1869. július 29-én nevezte ki báró EÖTVÖS JÓZSEF miniszter a „Kolozsvári orvos-sebészeti tanintézethez az élettan és vele kapcsolatos szövettan és orvosi physika, nemkülönben egyenlőre a kórbonctan és törvényszéki orvostan nyilvános rendes tanárává" (84). Itt négy féléven át oktatott. 1871—72-ben Bonnban, Nürnbergben, Würtzburgban, Tübingenben volt egy évig tanulmányúton, majd 1872. április 26-án a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter engedélyével 1872 szeptember végéig a. strassburgi egyetemi oktatást, kutatást tanulmányozta (BARTUCZ 1962). TÖRÖK eddigi életútja alatt azonban még mindig nem szerepeltek olyan események, amelyek az antropológia iránti érdekló'dését felkeltették volna. Ez 1878-ban egy véletlen eseménynek köszönhető. A kolozsvári egyetem bonctani tanszékén a CZIFFRA tanár halála miatt megüresedett állásra javasolt KLUG NÁNDOR inkább az élettani és szövettani tanszéket választotta, s ezért a tanári comissio javasolta TÖRÖK-nek, hogy vállalja el a bonctani tanszék vezetését. 1889. november 10-én kelt önéletrajzában írta, hogy: „...felszólíttattam, hogy váljon nem volnék-e hajlandó tanszéket cserélni... s mint ez különben a kolozsvári orvostudományi kar tanszéki bizottsága tárgyalási — valamint az illető kari ülések jegyzőkönyveiben is dokumentálva van — én sem egyszerű tanszékváltoztatási hajlamból, sem pedig más mellékes előzetes szempontokból nem hagytam el régi tanszékemet és csupán csak az időközben előállott körülményeknél fogva léptem át a boncztani tanszékre" (38). Az egyetemi tanács felterjesztése alapján TREFORT miniszter 1878. augusztus 8-án az áthelyezést engedélyezte (40) és 1878. december 3-án kinevezte TÖRÖK-öt a leíró- és tájboncztani tanszékre nyilvános rendes egyetemi tanárnak (41). Azt, hogy TÖRÖK-nek az antropológia felé való orientálódását ez a tény határozta meg, önéletrajzi adatai is igazolják; „Hogy a boncztani tanszék elfoglalása után miképp jutottam az embertani búvárlat eszméjére, szolgáljanak röviden a következő tények... a kolozsvári boncztani tanszék... legbecsesebb gyűjteménytárgyait egyfelől a néhai CZIFFRA tanártól eredő koponyagyűjtemény és másfelől a néhai GENERSICK tanártól készített fagyasztott tetemek átmetszetei képezték. Ez időtájt a modern embertani búvárlat eszméje mindenütt élénk mozgalmat idézvén elő s vissza emlékezvén tanuló koromból HYRTL bécsi boncztanár szavaira a ki... az embertan művelésének nagy fontosságát kiemelte, a mely alkalommal különösen hazánkat 'Ungarn ist eine ethnographische Musterkarte' fölemlítette, a 89