A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Kocsis S. Gábor: Hódmezővásárhely Gorzsa-Czukor major újkőkori temető embertani anyagának fogantropológiai és patológiai leírása

— Szerkezeti rendellenességek : Főleg az alsó fogakon, a bukkális felszínen gödrös zománchypoplázia, — Helyzeti rendellenességek : 15, 16, 25, 26 fogak torziósak, 38, 48 fog supraverziós. — harapás : Angle I. osztályú, normál harapás (élharapás), felső fogív félellipszis, alsó parabola. Felső fogív szélessége 4—4: 38 mm, 6—6: 51 mm. fogkopás: Felül palatinálisan, alul bukkálisan abrasio profunda compensata. 38, 48 fogakon abrasio superficialis. fogkő: l-es mennyiségű. Proc. alv. sorvadás: l-es mértékű. Következményes megbetegedés: valószínűleg fogkopás miatt. 17, 18, 27, 28 fogak területén csontfelszívódás, bal oldalon ciszta. 38, 48 fogak emiatt supraverziósak. Foramen mentale helye: jobb oldalon a 4-es és 5-ös fogak között, bal oldalon 5-ös alatt. Incisura semilunaris index jobb oldalon 11:33=0,55 bal oldalon 12:33 — 0,55. Állkapocsszöglet mindkét oldalon 125°, ízületi fejecs szélesség 94 mm, Bonwill méretek: mindkét oldalon 100 mm. Megbeszélés A leletek kis létszáma miatt statisztikai következtetéseket nem tudunk leírni. Azonban a következő megjegyzéseket tehetjük részint etnogenetikai, részint paleopatológiai vonatkozásban. 1. A 13 megvizsgált egyénből 12 (az Infans I és II korcsoportúaktól eltekintve 10-ből 9 esetben) jó fogúnak, kárieszes megbetegedéstől mentesnek tekinthető. Ezzel szemben a 16-os sírban talált női koponya fogazata erős szuvasodást mutat, s ezzel elkülönül a többiektől. Az erős kárieszképződés nem magyarázható egyedül az előrehaladott életkorral (Senium), mert a két Maturus korban meghalt egyén fogazata (20. és 24. sír) nem volt szuvas. Valószínűbbnek tartjuk azt, hogy a 16. sírban eltemetett egyén a többiektől eltérő, idegen származású volt. 2. Az egyének fogazatának harapási típusát 11 esetből 7-nél lehetett meghatározni. Ezek megoszlása: normális harapás 4 esetben (2., 4., 18., 24. sír), II/l osztályú harapás — tehát az alsó fogsor disztális harapása a felső frontfogak előreállásával — kettő esetben (5., 10. sír), és II/2 osztályú harapás — az alsó fogsor disztális harapása a felső metszőfogak hátrafelé dőlésével és mélyharapással — egy esetben volt megfigyelhető (20. sír). Tekintettel a különböző harapásformák erősen öröklődő jellegére, feltételezzük, hogy az 5-ös, 10-es illetve a 20-as sírban eltemetett egyének között vérségi kapcsolat nem lehetett. 3. A hetedik sírban feltárt kb. 5 éves gyermek foglelete (maradófogakon lépcsőzetes zománchypoplázia, tejfogakon pontszerű és foltos zománchypoplázia) súlyos, nutritiv eredetű károsodásra utal. Ezt alátámasztja a koponyacsontokon megfigyelhető enyhe eribrásodás is. A patológiás elváltozás oka az elégtelen táplálékfelszívódás, mely súlyos belsőszervi vagy általános megbetegedés (fertőzés, vérszegénység) következménye lehetett. 78