A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula–Marcsik Antónia: Dél-magyarországi késő neolitikus emberi csontvázak (Gorzsa, Deszk)

19. sír (9012): Felnőtt (Mat.) férfi töredékes és hiányos postcranialis váza. A femuron és a tibián periostitis nyoma. Tibia piros elszíneződésű. 20. sír (9013) : Felnőtt (Mat.) férfi töredékes koponyája és közepes megtartású postcranialis váza. Homlok széles, glabella 4-es fokozatú, orbita téglalapalakúan szögletes és chamaekonch, az orr chamaerrhin, a szájpad mesostaphylin, fossa canina 4-es, alveolaris prognathia l-es fokozatú. Termete közepes (164 cm). Az arckoponya jellegei alapján taxonómiailag cromagnoid jellegű. 24. sír (9014): Felnőtt (Mat.) no jó megtartású koponyája és postcranialis váza. Az agykoponya hosszú, keskeny, dolichokran, chamaekran, tapeinokran, a koponya körvonala norma verticalisban pentagonoid, protuberantia occipitalis externa О, a homlok keskeny és metriometop, a glabella 2-es fokozatú, a koponya kapacitása alapján euenkephal. Az arckoponya alacsony, orthognath, a fossa canina 3-as fokozatú, az orbita mesokonch, az orr hyperchamaerrhin, alveolaris prognathia 3-as fokozatú, a szájpad mesostaphylin, lambdavarratban ossa Wormiana. A sacrum első szegmentuma a következővel nem csontosodott össze, a jobb humeruson foramen entepicondyloideum. Termete nagyközepes (157). Taxon: gracilis mediterrán—x (m—x) (3. ábra). 25. sír (9015): Felnőtt (Ad.) férfi hiányos és töredékes postcranialis váza. Fibulán periostitis nyoma. A gorzsai leletek mellett itt teszünk említést még egy, a tiszai kultúrába datált leletről, amely Deszk-Ordos lelőhelyen került elő (I. sír, 9096. lelt. sz.) 1976-ban (Horváth, 1976). A lelet dolichomorph jellegű egyén rendkívül rossz megtartású és hiányos csontváza. Valószínűleg Maturus korcsoportú nő, tuber frontale és parietale kifejezett (—2), processus mastoideus közepes nagyságú, kissé érdes (0), humerus nőies jellegű, azonban a glabella, az arcus superciliaris és a protuberantia occipitalis externa kifejezett (+1). Méretei közül az alábbiak mérhetők: homlok legkisebb szélessége 106 mm (széles); állmagassága 36; a szájpad szélessége 31. A homlokon sutura metopica, a szájpad feltűnően mély. (Horváth Ferencnek — a régészeti dokumentáció rendelkezésünkre bocsátásáért — köszönetünket fejezzük ki.) Taxonómiai elemzés Az aránylag jó megtartású női lelet (5., 10., 24.) közül kettő (5. és 10. sírok) morfológiai szempontból nagyon hasonlít egymásra, egyéni méretei is megközelítik egymást. Jellegeik túlnyomó része alapján a mediterrán csoporton belüli gracilis mediterrán rasszhoz sorolhatók, azonban mindkét esetben a termet a magas kategóriába tartozik. Ezért ezeket olyan mediterrán jellegű egyéneknek tartjuk, akiknél valamilyen magas termstű rassz (esetleg atlantomediterrán vagy protomediterrán) hatásával is kell számolnunk. Lényegében ezekhez hasonló és azonos taxonómiai besorolást kapott a 24. és 16. sír női lelete is. A 18. sír férfileletének kevés a mérhető jellege, annyit azonban megállapíthatunk, hogy a koponya rendkívül hosszú (ultradolichokran), a glabella erős, a nagyközepes termet alapján megítélésünk szerint taxonként elsősorban a protonordikus rassz jöhet számításba. Ehhez a koponyához hasonló a 4. sír női lelete, amely szintén erős dolichomorphiával és nagyközepes termettel jellemezhető. Mindkét esetben a nyakszírt kúpos. 57