A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula–Marcsik Antónia: Dél-magyarországi késő neolitikus emberi csontvázak (Gorzsa, Deszk)

Egy csontváz (11. sír) elhalálozási kora kb. 7—8 évre határozható, azaz az Infan­tia II. (7—14 év) életkorcsoportba sorolható. Juvenilis korú (14—18/20 év) lelet volt a 2. sírban. Aduitus korú (18/20—40 év) nó'nek határoztuk a 4., 5., 8., 10., 17. sírok, hasonló korú férfinek a 12., 18., 25. sírok csontvázait. Maturus (40—60 év) nó'i leletnek határozható a 15., 24. sírok, Maturus férfinak a 19. és a 20. sírok csontváza. Az egyetlen idó'sebb, Senium korcsoportú (60 év feletti) női lelet a 16. sírban volt. összefoglalva, a 17 csontváz közül 4 a fiatalkorú (Inf. I., Inf. IL, Juv.), 8 a nó' és 5 a férfi. Megemlítjük azonban, hogy az egyes szelvényekben vagy sírokban további olyan embercsontmaradványok is előkerültek, melyek a beszámozott sírok egyéneihez nem minden esetben kapcsolhatók (pl. a 3. számú gyermeksírban felnőtt egyén csigo­lyája és bordájának maradványai, a 17. számúban pedig egy magzat vagy újszülött medencéje is volt), és szétszórtságuk a legtöbb esetben lehetetlenné tette, hogy azokból az eltemetettek pontos számára, nemére, elhalálozási korára lehessen következtetni. Mindenesetre az egyének száma — a jelzett időszakban feltárt területen — 17-nél jóval több lehetett. A szexus meghatározásának eredményét a rítusra vonatkozó feljegyzésekkel hasonlítottuk össze. Ismeretes ugyanis, hogy az őskorban — a neolitikumtól egészen a középső bronzkorig — a férfiakat és nőket a sírban ellentétes oldalukra fektették. Egy korábbi ilyen elemzés alapján (Farkas, 1976) tudjuk, hogy a szexus és a külön­böző oldalra való fektetés között az említett időszakban eltérő mértékű, de matema­tikailag alátámasztható korreláció van. A gorzsai szériában a nőnek határozott 4., 5., 8., 10., 15., 16., 17., 24. számú csontvázak (a 8. és 15. kivételével, amelyeknek a fektetése eldönthetetlen) a bal olda­lukon, a férfinak határozott 12., 18., 19., 20., 25. számúak csontvázai (a 20. sír kivé­telével) jobb oldalukon feküdtek. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nőket általában a bal, a férfiakat inkább a jobb oldalukra fektették. Ennek alapján a 2. és 7. sírokban jobb oldalára fektetett fiatalkorú egyén fiú, all. sírban bal oldalára fek­tetett pedig leány lehetett. A 20. sírból feltárt és általunk határozatlan férfinek tartott csontváz a hátán feküdt. Ennek a sírnak a lelete a temetési rítus és a biológiai nemiség kapcsolatánál nem jöhet számításba. A leletek elhalálozási életkora Az elhalálozási életkor alapján kitűnik, hogy a feltárt időszakból a telepen 4 gyer­mek, illetve fiatalkorú egyén csontváza került elő a 8 női és az 5 férfi csontváza mellett. A nők elsősorban a fiatalabb korcsoportba —• 25-45 év közé — sorolhatók. Úgy tű­nik, hogy korábban haltak meg, mint a férfiak, akiknek a fele a Maturus kort (40— 60) megérte, míg a Seniumba mindössze egyetlen női lelet tartozik. Feltételezésünket a későbbi feltárások alátámaszthatják, vagy megcáfolhatják. A leletek ismertetése A 2. táblázatban a jó megtartású leletek egyéni méreteit, a 3. táblázatban a hosz­szú csontok méreteit és azok alapján számított (Bach, 1965; Breitinger, 1938) test­magassági értékeket és kategóriákat is megadjuk. 53

Next

/
Thumbnails
Contents