A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Természettudomány - Jakab Béla: A fehér gólya (Ciconia ciconia) állománya Magyarországon 1984-ben

A gólyapárok (HPa) átlagos sűrűsége, azaz a 100 km

2-re esó' gólyapárok száma (StD) országosan 5,04. Ismert eló'ttünk, hogy a fehér gólya fészkelése helyének kiválasztásakor a vízben gazdag területeket vagy vizenyős laposok közelségét keresi. Ennek megfelelően a párok nagyobb számát és az országos átlagnál magasabb sűrűségi értékeket hazánk csapadékban és vizekben leggazdagabb észak-északkeleti és nyugat-délnyugati vidékein találjuk (IV. táblázat, 2., 3. ábra). Az ország ezen részein a megyei átlagok értéke 5 és 9 közötti, de egyes városkörzetek területén a megyei átlagot is meghaladja a gólyapárok sűrűsége. Pl. az alábbi városok és nagyközségek körzetében: Tiszavasvári (38 187 ha) 17,02, Tiszafüred (60 831 ha) 15,12, Szentgotthárd (23 344 ha) 15,85, Leninváros (53 903 ha) 12,98, Mezőkövesd (72 385 ha) 12,98 a párok sűrűsége. A csapadékban szegényebb megyékben a folyó menti és talajukban rossz vízgazdálkodású részeken (pl. szikeseken) a megyei, sőt az országos átlagot is meghaladó StD-értékeket találunk. így pl. néhány város és körzete területén: Szeghalom (79 811 ha) 9,02, Sarkad (36 185 ha) 8,29, Csongrád megyében Csongrád (33 924 ha) 7,07, Kistelek (41 009 ha) 7,31. Pest megyében az átlag 2,38, de Ráckeve és körzetében (47 641 ha) — köszönheti Dömsödnek — 6,72 a gólyapárok sűrűsége. Veszprém megyében Várpalota körzetében levó' 6 településen az átlag 3,76, de az Ösi község szikes vidékén nagyobb számban fészkelő' párokkal (7 pár) emelkedik a városkörzet gólyasűrűsége a megyei átlag fölé (VIII. táblázat, 3. ábra). Egy-egy település kiemelkedik a gólyapárok számában: Vas megyében Körmend 29, Pest megyében Dömsöd 25, Hajdú-B. megyében Balmazújváros 27, Tiszacsege 23, Polgár 21, Nádudvar 21, Egyek 21, Szabolcs megyében Tiszavasvári 26, Tiszadada 23, Szolnok megyében Nagyiván 24, Tiszaszentimre 21, Zala megyében Nagykanizsa 20 gólyapárral. Megyei viszonylatban a legsűrűbben lakott észak-északkeleti megyékben a legmagasabb gólyapárszám, és a párok legmagasabb sűrűségátlaga Szabolcs és Hajdú megyébó'l Borsod megyébe tevó'dött át már 1979-ben, és ugyanez mutatkozik meg 1984-ben is. A fészkelések tengerszint feletti magasságát tekintve általában 250 m a felső' határ. Nagyobb magasságban a Cserhátban Hollókőn (300 m) ismerünk fészket, amely 1984-ben lakatlan volt. Ugyanígy a Bakonyban, a Zirchez csatolt, 400 m magasan fekvő két település közül Nagyesztergályon is lakatlan volt a fészek, de lakott volt Olaszfaluban. Fészek nélküli párt figyeltünk meg a Fejér megyei Aba helység területén. Rendszeresen egy tóparti magasfeszültségű villanyoszlopon éjszakáztak. Egy másik pár Berzék területén (Borsod megye) tartózkodott huzamosan a költési időben. Beszámolnak még a jelentések kisebb-nagyobb csapatokban megfigyelt, főleg mezőgazdasági területen (lucernásban, tarlón) táplálkozó kóbor gólyákról: Sellye 29, Enying 12, Dég 5, Rábatamási 50, Kimle 10, Kunmadaras 12, Ugod 24 gólya. Szaporulat A 4696 költőpár közül 3984 párnál (HPm+HPo) kaptunk jelentést a sikeres vagy sikertelen költési eredményről, fiókákról vagy azok pusztulásáról, hiányáról. 712 párnál az ilyen információ teljesen elmaradt (HPx). A költési eredmény szerint a párok megoszlása (IV. táblázat) : 3245 pár sikeresen, vagyis a kirepülésig felnevelte fiókáit (HPm), 739 párnál sikertelen költést figyeltek meg (HPo). A sikertelenül költő párok nagyobb részénél, 629 párnál fészekalj (tojások) sem volt ; betűjelzésük : HPo(o). 47 párnál a tojások (fészekalj) pusztulása okozta a költés sikertelenségét; betűjelzésük : 478