A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Művészettörténet - Katona Imre–Rózsa Gábor: Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza (1886–1943)

keverték. Wartha állította, hogy ezzel az eljárással tartósabb eredmény érhetó' el, mint amelyet Joseph T. Deck javasolt, melynél a fémességet — természetesen redukáló lángnál — pépkeverékkel érik el, melyet mindig a mázon alkalmaznak. Petrik Warthának ezt a felfogását vitatva hangsúlyozta, hogy a Deck-féle eljárásnál is mindig biztos az eredmény, főleg ha az előírtakat pontosan betartjuk. Zsolnay is Wartha álláspontját tette magáévá az ólommentes átlátszó mázakon alkalmazott eljárások esetében, így nem csoda, ha a Zsolnaynál praktizáló Jakó is ehhez az eljáráshoz nyúlt a lüszterek készítésénél. Bár Jakó megmaradt az ólommázak keretei közt, de mindig a mázban alkalmazta az irizálást biztosító réz- vagy ezüstvegyületet.

76 (13. kép) 13. Csepp alakú fajanszvázák ömlesztett, folyatott és irizáló kristálymázzal („Ja/ko:: 13: 19/5/4 cm, 14: 23/7/6 cm, 40: 17/5/3 cm) A kristálymázak már hosszú utat tettek meg az 1900-as évek elejéig. A Zsolnaygyárban főleg a nagy kristályokat létrehozó mázakat kedvelték, de a kék színű kristályosodást mutató mázakat is ismerték. A Zsolnay-mázak nagymértékű kristályait — többek között — titánoxiddal érték el.

77 Az 1900-as évek elején a kristálymázak is tovább fejlődtek. Jakó az alacsony hőfokon (950 fok) kristályosodó, ún. szálkás hókristálymázakat kedvelte, melyeket úgy állított elo, hogy 10 (tíz) súlyrész ónoxidhoz és ugyanennyi ólomoxidhoz 30 súlyrésznyi bariumkarbonátot, valamint ugyanennyi üveglisztet tett. Az apróbb fehér kerekded kristályokat mutató mázakhoz is ugyanezeket az anyagokat keverte, csak más arányban. Ez utóbbi máz típust különben cirmos máznak is nevezik, mert felülete a finom kristályosodás miatt cirmos hatású. (14. kép) 76 Katona Imre: Néhány szó a Zsolnay-eozinról. Építőanyag, 1969. 4. sz. 134—137. 1. 77 Katona Tmre: Zsolnay Vilmos. Gondolat, 1977. 402