A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Művészettörténet - Katona Imre–Rózsa Gábor: Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza (1886–1943)

önképzó'köri dolgozatához : honfoglaló őseink fegyvereiről.

15 A kör könyvtárosaként jelentősen fejlesztette a gimnázium ifjúsági tékáját, ehhez majdnem minden szabad idejét a könyvek között kellett töltenie. Még hetedikes korában megmutatkozott az eredménye kivételes olvasottságának :

16 „Önképzőköri elismerésben részesült egy elbeszélés, melynek Jakó Géza, és további 2 műfordítás, melyeknek szintén Jakó Géza VII. o. a szerzőjük. A második pályázatra beérkezett két értekezés, melyek közül az egyik díjat (6 kor.) megnyerte, a második dicséretben részesült. Mindkét dolgozat szerzője Jakó Géza VII. o. tanuló." Nyolcadikban ismét új osztályfőnököt kap: dr. Szigeti Gyula görög—latin szakos tanár Budapestről jön, ahová meg Berecz távozik. Bizonyára rácsodálkoznak egy kicsit az alföldi fiúk : a sima modorú világfi, tisztelt tanáruk személyében egy újabb példa a kisvárosi parlagiasságból való kiszakadás lehetőségére. Az érettségi nagy próbatétele során az osztályból csak ketten jeleskednek, Jakó hetedmagával jól, a többség pedig úgy-ahogy „megérett", mindössze ketten utasíttattak utóvizsgálatra.

17 Ahhoz képest, hogy majd ötvenen kezdték együtt a gimnáziumot, és csupán 18-an jutottak el a maturátusig, elég jól értek révbe az Élet-ben is : sok orvos, több mérnök és jogász, két tanár és két vegyész lett. Az utóbbiak egyike Jakó Géza volt, akinek egyenes útja nyílt a fővárosba, hisz apjának a divatszabósága a VII. kerületi Akácfa utca 25-ben működve, alkalmas szállást és ellátást jelentett a tanulni vágyó ifjúnak. És még valamit ! A művészet, a múzeumok és a bohém színésztársaság közelségét. Jakó Mihály ugyanis a közeli Nemzeti Színház öltöztetó'szabója, több darabban egykori jelmeztervezője volt.

18 A szentesiek évekig csak hébe-hóba láthatták otthon, és ezért meg is jegyezték :

19 „Ha végigment a város utcáján, utánozhatatlan udvariassággal és eleganciával emelgette zsirardi szalmakalapját, s az arra alkalmas időben virág sohasem hiányzott a gomblyukából. Inkább tisztviselő benyomását keltette, mint iparos emberét." Gézát az Országos M. kir. Mintarajziskola és Rajztanárképző Intézet felvételi vizsgáján támasztott feladatok nem érték váratlanul.

20 Emberi fejet kellett rajzolnia gipszmintáról, ékítményes rajzot készíteni féldomború mintáról és nagyméretű geometriai testcsoportot rajzolni a szabadban. Előtanulmányi eredményét is figyelembe véve az intézet legrangosabb szintű rajztanárképző szaktanfolyamára nyert felvételt.

21 Társai közt a félegyházi Holló László, a művésznövendékek között Berény Róbert, 15 Gimn. Ért. 1903—04. 57. : „írásművekre egy ízben hirdetett a Kör pályázatot. Erre a pályázatra 22 dolgozat érkezett be, melyek közül két értekezés részesült jutalomban: » Honfoglaló őseink fegyvereiről. « (Csallány Gábor díj 10 kor.) és » A rovarokról. « с (Köri díj 4 kor.). Mind a két értekezést Jakó Géza VIII. o. tanuló írta." 16 Gimn. Ért. 1902—03.61. 17 Gimn. Ért. 1903—04. 87. 18 Dr. Glatz Olivérné, Jakó Mária leányának szíves közlése, amiért ezúton mondunk köszönetet. 19 Papp Teréz múzeumbarát, nyugalmazott gyermekvédelmi felügyelőnő szíves közlése, melyért köszönettel tartozunk. 20 Képzőművészeti Főiskoláról csak 1908 szeptemberétől beszélhetünk, melynek jogelődje az 1871-ben alapított Mintarajziskola és Rajztanárképző volt. Jakó Géza a Rajztanárképzőbe nyert felvételt, tanári diplomát 1910-ben már a Képzőművészeti Főiskolától kapott. 21 Az intézet fakultásai az alábbiak voltak: a) A rajztanár- illetőleg rajztanító-jelöltek tanfolyama, b) A rajztanítónőjelöltek tanfolyama, c) A rendes művésznövendékek tanfolyama. Előbbiekhez középfokú végzettségre (érettségire), az utóbbihoz a tehetségen kívül mindössze a 16. életév betöltésére volt szükség! 383