A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Művészettörténet - Katona Imre–Rózsa Gábor: Egy elfelejtett szentesi keramikus: Jakó Géza (1886–1943)
jebb egy vagy két gyermeke született csak ugyanabban a házban; a bérletet, a kis műhelyt valamilyen könnyen sejthető okból 2-3 évente el kellett hagynia, és az egyre szaporodó gyerekekkel a városnak három kerületét is át- meg áthurcolkodva tágasabb, a vevó'kör szempontjából pedig központibb fekvésű helyre kellett költözködnie. A sok sorscsapás között, melyhez hozzájárult az elsőszülött Etelka sántasága, a Nagy Víz idején született Vilma és Irma korai halála, az állandó kenyérharc: küzdelem a konkun enciát jelentő' kontár varrónők ellen, 5 a családi munkamegosztás következtében mégis boldogul a Jakó-família. Valamennyi gyermek tovább tud tanulni, Etelkát az iskolaszék már 18 éves korában „visszahívja" a polgári leányiskolába, és ott a rajz, kézimunka és szépírás rendes tanáraként működve jelentős mértékben tud szülein, kistestvérein segíteni. 6 Mária már 25 évesen önálló cégtulajdonos, megbecsülésnek örvendő divatszalon vezetője, édesapjának legnagyobb segítője. 7 Mire Géza iskolaköteles sorba kerül, szülei egy nagyon jól menő Úri utcai női divatszabóságot mondhatnak magukénak. Mivel Szentesen Jakó volt az egyetlen mesterember, akinek női divatszabósága volt, nem véletlen, hogy reá esett a városban sűrűn megforduló színészek választása is, amikor rangos vendégművészekre kellett a jelmezeket alakítani. A kis Gizella születésekor épp Jászai Marit várta a város művészetkedvelő közönsége, és a keresztelőt, mely akkoriban az újszülött pár napos korában mindig lezajlott, a nagy díva kedvéért egy hónappal is elhalasztotta a műkedvelő család. A tizenegyedik ( !) gyermek keresztszületi most nem Kolpaszky György tímármester és felesége, Kovács Juliánná, az anyai nagynéni voltak, hanem Abonyi Gyula és Bodnár Gizella színészek! 8 Géza első iskolája, a református központi fiúiskola alapjait, és az oktatás mikéntjét még Kiss Bálint tette le. 9 (Lásd az 1. képen középütt!) „Megelőzte korát a rajzolás tanításával is : ... a megfigyelésre, a tárgyak megismerésére kiváltképpen alkalmas rajzolásban már a kommunikációs lehetőséget is felismerte, ...ez áltat közölhetjük másokkal képzeleteinket, mellyeket e'nélkül sok beszéddel sem tudnánk jól érthetőkké tenni. Mindezeken túl még csinosságra, a természet követésére és ügyességre is szoktatja a gyermekeket, tehát igen fontos tanítani." 10 Géza tehetsége nyilvánvalóan már igen korán kiütközhetett, ezért adta atyja a legfőbb szentesi iskolába, az épp akkor állami kezelésbe vett főgimnáziumba. Jó iskola volt! Mind a tizenkét tanár hivatása magaslatán állva tökéletesen tanított és nevelt, majd mindegyik meghatározó részt vállalt a város életében is. A fiú csak közepesen rajtolt: jót csak magyarból és történelemből, jelest pedig csak szépírásból és szabadkézi rajzból kapott. 5 CsmL(Szf)IX.205.: a Szentesi Ipartestület iratai: — 209/1897.X.16. Városi Tanács 17/jrk. Jakó Mihály panaszára több varrónő ellen iparkamarai ítélet szerint 3 varrónő tanoncokkal, 6 pedig egyedül dolgozott kontár módon. 6 Szentesi Lap XXIV/95.2.o.: 1894. aug. 12. Iskolaszéki ülés: „...Miután rendes tanítói fizetésre ez évi költségvetésben fedezet nincs, úgy intézkedett az iskolaszék, hogy ez évre alkalmazza —, mint segédtanítónőt Jakó Etelka oki. ipartanítónőt, az intézetnek egyik legkitűnőbb volt növendékét." 7 CsmL(Szf)IX.205.: a Szentesi Ipartestület ipar lajstromaiból megállapítható, hogy Jakó Mária 1902. március 11-én D/9 sorszám alatt női divat-ra 3114/1902. sz. alatt kapott iparjogosítványt. Dr. Kálmán Dezső szíves közlése, amiért köszönettel tartozunk. 8 Szentesi Lap XXII/93—94. szám 1892. aug. 9. és 12.: Jászai Mari Szentesen. Szombattól szerdáig öt különböző darabban lépett fel Abonyi Gyulával együtt Csóka Sándor szabadkai társulatával. Lásd még SCHÖPFLIN A. (Szerk.) Magyar színművészeti lexikon I. 20. 9 CSŐREGH Éva: Egy XIX.századi lelkész-népoktató-polihisztor pedagógiai üzenete. Bp. 1981. Kézirat a KJM-ban: 45/86. 13. old. KISS Bálint (1772—1853) református lelkipásztor, Békés-bánáti esperes 1847-ben kiadott „Első évi oktató"-jának vizuális nevelési elveiről. 10 1. m. И.о. 381
