A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

országosan kell megoldani."

69 Ebben a szellemben nyilatkozott a Szegedre látogató dr. Boj'ta Ernó' miniszteri tanácsos: ... „A kormány pénzügyi politikája természetes nehézségekbe ütközik ugyanúgy az ország gazdasági újjáépítésének kezdeményezése is. Az első legnagyobb jelentőségű lépés ebben a tekintetben a Nemzeti Bank működésének megkezdése, ezenkívül az országos gazdasági tanács felállítása. Ez utóbbi a pártok kiküldötteibó'l, úgyszintén gazdasági tényezó'k kiküldötteiből áll. A pénzügyi nehézségeken elsősorban a Szovjetunió segített, két ízben is nagyobb kölcsönt bocsátott a kormány rendelkezésére s ezzel rendkívül mértékben megkönnyítette a kormány szociális tevékenységét..."

70 A Magyar Kommunista Párt dél-magyarországi titkársága 1945. május 14-én jelentésben összegezte a területén tapasztalt gazdasági, politikai helyzetet. Többek között a pénzekkel kapcsolatban ezt írták : ... „Anarchikus jelenségek mutatkoznak területünkön a pénzkérdésben. A három megyében nem azonos értékű a rubel. Szegeden egy rubel 2,50 P, másutt 1,50 P, vagy egyáltalán nincs forgalomban. A pengő különbözősége is igen sok zavart okoz, az ó'stermeló'k a vörös pengó't nem szívesen fogadják el. Az aprópénzhiány csökkenó'ben van. Sok baj okoz területünkön a Romániából idecsempészett nagy rubelmennyiség. Romániában ugyanis feketepiacon 1 rubelt 1.50 pengőért is megvásárolhatják és azt itt 2.50 pengős árfolyamon hozzák forgalomba. A falvakban az ipari cikkeket erősen hiányolják. Nagyon hiányzik a vasáru és a textíliák. Itt nincs pénzhiány. Éppen ezért, mert pénzért az annyira hiányolt ipari cikkeket bevásárolni nem képesek, áruikat a falusiak elsősorban ipari cikkekért, ruházatért cserébe adják. A falvakon erősen feljavult a baromfitenyésztés, amit azonban megfizethetetlen árban kínálnak fel a városoknak... Szegeden április 1-én a létminimumot a szabad szakszervezetek bizottsága havi 210 pengőben állapította meg. Azóta a felállított index szerint, amely 80%-ban a maximális árakat veszi alapul 20%-os drágulás mutatkozik. A május 1-i új bérmegállapítások során Szegeden az ipari munkások átlagos órabérét 5—6 P állapították meg és azóta kénytelenek voltak az index alapján dacára annak, hogy az áruk nagy többségének maximális árát vették alapul, újabb 16%-os emelést kieszközölni. A szezonmunkások átlagos órabére 5—8 pengő plusz az index alapján kimutatható drágulás."

71 Még mindig felmerültek a régi problémák. Rovó Mihály gyári munkás azt nehezményezte olvasói levelében, hogy egyes piacozók „csak régi magyar pénzért" hajlandók árujukat adni. Véleménye szerint ez „sokáig nem mehet, az bizonyos, mert elvégre mindennek van határa és ha a húr túlfeszül, el is pattan..."

72 „Szelei Károly vaskereskedő azt panaszolta, hogy a szegedi kereskedők nem tudják beváltani budapesti bevásárlásaiknál a rubelt, ami ott nem kötelező fizetési eszköz.. ,"

73 1945. március 10-ig elévült az 1 és 2 pengős papírpénzek értéke. Április 28—július 16-ighatféle papírpénzt bocsátottak ki az 5 pengőstől a 10000 pengősig.

74 Az aprópénzhiány Szegeden és környékén május közepétől már valóban csökkenőben van. Ennek magyarázata azonban teljes mértékben a gazdasági okokra vezethető vissza. 69 Dm. 1945. márc. 20. 2. p. A város törvényhatósága megerősítette állásában a két polgármesterhelyettest. 70 Dm. 1945. ápr. 8. 5. p. Dr. Bojta miniszteri tanácsos az időszerű kormányzati kérdésekről nyilatkozott Szegeden. 71 Vál. dok. Csm. mm. 1970. 196. 72 Munka, 1945. ápr. 22. 2. p. Rovó Mihály gy. munkás: Csak régi magyar pénzért... 73 Dm. 1945. máj. 25. 2. p. Az árak felszabadítása nem jelenti azt, hogy most már tetszés szerinti haszonra kalkuláljanak a kereskedők. 74 Leányfalusi Károly—Nagy Ádám 1986. ill. a 11. sz. jegyzet előzménye 369