A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

nagyobb nehézségek árán tudjuk kifizetni aprópénz hiányában, de a kereskedó'k és főképpen a falusi lakosság a fent említett bankjegyeket el nem fogadja és így alkalmazottainknak nem áll módjában a szükséges élelmiszereket és egyéb közszükségleti cikkeket beszerezni."

45 A Dohánygyár üzemi tanácsa és igazgatója január 30-án fordult a polgármesterhez a következő levéllel: ...„azon kérelemmel fordulunk a Szabad Szakszervezetek vezetőségéhez, hogy a gyári pénztárban levő 90 drb. ezer pengősök felváltásában illetékes hatóságoknál eljárni szíveskedjék. Indulásul megemlítjük, hogy mi már több ízben és több helyen jártunk ezen ügyben, megemlítem, hogy a gyár orosz katonai parancsnokát is már felkértük ezen ügy támogatására, de mind ez ideig semmi eredményt nem értünk el. Jelenleg az a helyzet, ha sürgős segítséget nem kapunk úgy, mintegy 360 munkásnak a fizetését a jövőben biztosítani nem tudjuk..."

46 1945. január 31-én a szegedi polgárőrség bizalmi testületének vezetősége határozatot fogalmazott meg, s azt eljuttatta a polgárőrség főfelügyelőjéhez. ,,A legsürgősebben szigorú intézkedésre van szükség olyan értelemben, hogy az orosz, valamint a régi és új kibocsátású magyar pénzjegyeket Szeged városában mindenütt elfogadják. Az üzletekben és a külső piacon u. i. szabotálás folyik és ennek során a Vörös Hadsereg által kibocsátott pénzt nem akarják elfogadni. Mi polgárőrök, de minden munkás is ezért a pénzért dolgozik, munkaerőnket adjuk érte, a fizetési napokon a legnagyobb örömmel vesszük fel. A meglepetés akkor kezdődik, amikor fizetni akarunk vele és azt mondják, hogy nem tudják felváltani vagy pedig a legkülönbözőbb raffinériával tagadják meg annak elfogadását. Tisztelettel kérjük tehát, hogy ezt a visszásságot a legilletékesebb fórumnál szóvátenni szíveskedjék. Véleményünk szerint a fegyverszüneti feltételek értelmében a kibocsátott pénzjegyekért az Ideiglenes Nemzeti Kormány felelős, aki pedig a fegyverszüneti feltételeknek idevonatkozó részét vonakodik teljesíteni, hazaáruló és ellensége az új, szabad, független, demokratikus Magyarországnak."

47 A dohánygyáriak levele a pénzek felváltását, a másik két levél viszont a pénzek elfogadási kötelezettségének betartását szorgalmazta. A polgárőrség levelében már egy újabb, döntő mozzanat is megjelenik. Hivatkoznak az Ideiglenes Nemzeti Kormány felelősségvállalására és a fegyverszüneti feltételek teljesítésére. 1945. január 20-án Magyarország képviselői aláírták Moszkvában a fegyverszüneti egyezményt, amelyben elfogadják a Szovjetunió és szövetségeseinek a feltételeit. Az egyezmény szövegét a Délmagyarország január 23-i számában olvashatta mindenki részletesen, két oldalon. Az egyezmény 11. pontjához járuló függelék előírja: „A magyar kormány kivonja a forgalomból és beváltja a szövetséges szovjet főparancsnokság által megállapított időben és feltételek mellett mindazt a valutát, amelyet a szovjet főparancsnokság magyar területen forgalomba hozott és ezt a forgalomból kivont valutát minden ellenszolgáltatás nélkül átadja a szovjet főparancsnokságnak. Nem engedi meg a külföldi vagy belföldi magyar követelések átadását idegen államoknak, vagy idegen állampolgároknak."

48 Ilyen körülmények között a városi szükségpénzek kibocsátása országszerte fokozta volna a zűrzavart. De a gazdasági és politikai helyzetet nyilvánvalóan mérlegelő vezetők részéről is csak, vagy elsősorban a nyereség miatt merülhetett föl a 45 CsmL. Pm. i. 03158/1945. Az irat február 9-én került irattárba „tudomásul véve" megjegyzéssel. 46 CsmL. Pm. i. 03308/1945. Az irat február 9-én került irattárba mint „nem teljesíthető". 47 CsmL. Pm. i. 03038/1945. Az irat febr. 3-án érkezett. 48 Dm. 1945. jan. 23. 1—2. p. Aláírták Moszkvában a fegyverszüneti szerződést. 364