A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

mizmatikai szakirodalomba, nagymértékű hasonlóságot mutat az 1918—19-es törvényes határozatok mondataival, elképzelésével.

38 A szegedi szükségpénz eló'állítására és forgalomba hozatalára tett kezdeményezést hivatalos megerősítés híján magánakciónak kell tekintenünk. A hirdetménytervezet nem jutott a szegedi tanács közgyűlése elé jóváhagyás végett. A tervezetben említett személyek, akik aktív részesei lettek volna a pénzkibocsátásnak, semmit sem tudtak a tervről, ill. feladataikról. Az azóta már sajnos elhunyt, 1944—45-ben felelős tanácsi és pártvezetőket, sőt a polgármestert sem avatta be Pálfy a tervezésbe, csupán a pénzügyi osztály vezetőjét és a nyomda üzemvezetőjét. A tervezet ezután került volna a Nemzeti Bizottság, majd a tanácsülés elé, támogatás esetén a pénzügyminiszterhez. Bár mindezen szervek beleegyezésére, jóváhagyására való hivatkozás szerepel a — tulajdonképpen — piszkozati, majd a kijavított tervezeten, amelyet a tanácsi határozatok hivatalos papírjára (előadási ív) gépeltek, ezek egyikén sem található azonban egyetlen hitelességet igazoló, hivatalos személytől származó aláírás vagy pecsét sem. Ez csak azt jelentheti, hogy a tervezetet hivatalosan egyáltalán nem tárgyalták. Erre utal még levéltári elhelyezése is, mert a keletkezett iratokat az 1919-es dokumentumokhoz csatolva tették vissza.

39 Még az ugyanitt található pénzrajzok, tervek létéből sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Az eddig előkerült és feltárt iratok és visszaemlékezések alapján azt állapíthatjuk meg, hogy nincs olyan hitelt érdemlő írás, okmány, adat, ami az 1944—45-ös szegedi szükségpénztervezettel kapcsolatban az alábbiak bármelyik pontját is cáfolná : 1. nem alakult hivatalos bizottság a szükségpénz kibocsátásának előkészítésére; 2. nem született jóváhagyott, de semmilyen egyéb határozat sem a szükségpénz kibocsátásáról; 3. a számvevőség hivatalosan nem kért és nem fogadott (nem fogadhatott) el nyomdai ajánlatot;

40

, semmilyen technikai előkészítés pl. (kőre rajzolás) nem történt. Felesleges munkától óvta volna meg Pálfy magát és segítőit, ha elképzelését feltárja az e kérdésben illetékes, valamint kellő információkkal rendelkező tanácsi és pártvezetőknek. Együtt talán hamarabb közös álláspontra jutottak volna. Szeged az egész országhoz képest hamar felszabadult, de a folyamat nem húzódott el annyira, hogy egyes területek tartósan elszigetelődtek volna. A napról napra felszabadult országrészek, így Szeged pénzügyi gondjain is egy, vagy országosan több szükségpénz semmit sem segített volna. Nem is még egy újabb pénzre volt szükség, hanem a forgalomba került hadipengők és rubelek tömegek általi elfogadtatására és a visszatartott pénzek előcsalogatására. A harctéri, a gazdasági, a politikai események gyorsan követték egymást. A nagy címletű hadipengők után, ha vontatottan is, megjelentek az apróbb címletek. A szükségpénz tervezéséhez, engedélyezéséhez, kivitelezéséhez több időre s más közgazdasági helyzetre lett volna szükség. A háttérben a szükségpénz kibocsátását szorgalmazó Pálfy György bizonyos mértékig ilyen babérokra 38 Huszka Lajos 1977. 41—44. 39 CsmL. Szeged városi tanácsi iratok 8728/1919.; az 1919-es iratokon belül van egy előadói ívbe fogva az 1944—45-ös magánakció néhány irata, kézzel írt piszkozat, gépelt fogalmazvány. Az előadói íven 714/1945. szám szerepel, de ezen a számon természetesen semmi sincs az 1945-ös iratok között. 40 Az említett, tulajdonképpen fiktív 714/1945. sz. iratok között található egy egyoldalas gépelt levél. A dokumentumon nincs dátum, valamint minden beérkezési és iktatási kezelés jelét nélkülözi, ami egyébként megszokott. Ezenkívül nem a régi koronások, hanem a 10 és 20 pengősök mintájára és méretére hivatkozik ellentétben Ambrus Béla 1978. 14. 362