A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Éremtan - Huszka Lajos–Nagy Ádám: Pénzforgalom Szegeden 1944–1945-ben

mizmatikai szakirodalomba, nagymértékű hasonlóságot mutat az 1918—19-es tör­vényes határozatok mondataival, elképzelésével. 38 A szegedi szükségpénz eló'állítására és forgalomba hozatalára tett kezdeményezést hivatalos megerősítés híján magánakciónak kell tekintenünk. A hirdetménytervezet nem jutott a szegedi tanács közgyűlése elé jóváhagyás végett. A tervezetben emlí­tett személyek, akik aktív részesei lettek volna a pénzkibocsátásnak, semmit sem tud­tak a tervről, ill. feladataikról. Az azóta már sajnos elhunyt, 1944—45-ben felelős tanácsi és pártvezetőket, sőt a polgármestert sem avatta be Pálfy a tervezésbe, csu­pán a pénzügyi osztály vezetőjét és a nyomda üzemvezetőjét. A tervezet ezután került volna a Nemzeti Bizottság, majd a tanácsülés elé, tá­mogatás esetén a pénzügyminiszterhez. Bár mindezen szervek beleegyezésére, jóvá­hagyására való hivatkozás szerepel a — tulajdonképpen — piszkozati, majd a kija­vított tervezeten, amelyet a tanácsi határozatok hivatalos papírjára (előadási ív) gépeltek, ezek egyikén sem található azonban egyetlen hitelességet igazoló, hivata­los személytől származó aláírás vagy pecsét sem. Ez csak azt jelentheti, hogy a ter­vezetet hivatalosan egyáltalán nem tárgyalták. Erre utal még levéltári elhelyezése is, mert a keletkezett iratokat az 1919-es dokumentumokhoz csatolva tették vissza. 39 Még az ugyanitt található pénzrajzok, tervek létéből sem vonhatunk le messzemenő következtetéseket. Az eddig előkerült és feltárt iratok és visszaemlékezések alapján azt állapíthat­juk meg, hogy nincs olyan hitelt érdemlő írás, okmány, adat, ami az 1944—45-ös szegedi szükségpénztervezettel kapcsolatban az alábbiak bármelyik pontját is cá­folná : 1. nem alakult hivatalos bizottság a szükségpénz kibocsátásának előkészítésére; 2. nem született jóváhagyott, de semmilyen egyéb határozat sem a szükségpénz kibo­csátásáról; 3. a számvevőség hivatalosan nem kért és nem fogadott (nem fogadha­tott) el nyomdai ajánlatot; 40 , semmilyen technikai előkészítés pl. (kőre rajzolás) nem történt. Felesleges munkától óvta volna meg Pálfy magát és segítőit, ha elképzelését feltárja az e kérdésben illetékes, valamint kellő információkkal rendelkező tanácsi és pártvezetőknek. Együtt talán hamarabb közös álláspontra jutottak volna. Szeged az egész országhoz képest hamar felszabadult, de a folyamat nem húzódott el annyira, hogy egyes területek tartósan elszigetelődtek volna. A napról napra felszabadult országrészek, így Szeged pénzügyi gondjain is egy, vagy országosan több szükségpénz semmit sem segített volna. Nem is még egy újabb pénzre volt szükség, hanem a for­galomba került hadipengők és rubelek tömegek általi elfogadtatására és a vissza­tartott pénzek előcsalogatására. A harctéri, a gazdasági, a politikai események gyor­san követték egymást. A nagy címletű hadipengők után, ha vontatottan is, megjelen­tek az apróbb címletek. A szükségpénz tervezéséhez, engedélyezéséhez, kivitelezésé­hez több időre s más közgazdasági helyzetre lett volna szükség. A háttérben a szük­ségpénz kibocsátását szorgalmazó Pálfy György bizonyos mértékig ilyen babérokra 38 Huszka Lajos 1977. 41—44. 39 CsmL. Szeged városi tanácsi iratok 8728/1919.; az 1919-es iratokon belül van egy előadói ívbe fogva az 1944—45-ös magánakció néhány irata, kézzel írt piszkozat, gépelt fogalmazvány. Az előadói íven 714/1945. szám szerepel, de ezen a számon természetesen semmi sincs az 1945-ös iratok között. 40 Az említett, tulajdonképpen fiktív 714/1945. sz. iratok között található egy egyoldalas gépelt levél. A dokumentumon nincs dátum, valamint minden beérkezési és iktatási kezelés jelét nélkülözi, ami egyébként megszokott. Ezenkívül nem a régi koronások, hanem a 10 és 20 pengősök mintájára és méretére hivatkozik ellentétben Ambrus Béla 1978. 14. 362

Next

/
Thumbnails
Contents