A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

pótléka sem. Ez az állapot a háborús viszonyokkal hozható összefüggésbe. A határozat azon pontja pedagógiai szempontból is figyelemre méltó, amelyben kérik, hogy az új szellemben megírandó tankönyvek megírásába vonják be a tanítókat is. Ez reális igénynek tűnt, hisz ők voltak a leghivatottabbak annak megállapítására, hogy a népiskolában milyen színvonalú tananyagot kell oktatni. Hangsúlyozni kell annak a követelésnek a jelentőségét ,,a népiskola VIII. osztálya legyen mindennapos, teljesen gazdasági irányú külön szaktanítóval..." a tekintetben, hogy a növendékekkel elsajátíttassák a modern mezőgazdasági ismereteket. Érdemes odafigyelni arra is, hogy az alsóközponti tanítók nemcsak a tananyag korszerűsítését tartották fontosnak, hanem éppen ebből kifolyólag kérték „a főiskolai tanítóképzés azonnali megindítását" — vagyis a tanítóképzés színvonalát ennek megfelelően emeljék. A határozat többi pontja is a demokratikus oktatási rendszer kibontakoztatását volt hivatott előmozdítani. Források hiányában arról már nem tudok számot adni, hogy e fontos dokumentumból mit és hogyan valósítottak meg. Ezen a tanácskozáson az igazgató nyomatékosan felhívta a tantestület figyelmét a 243/1944—45. sz. főigazgatói rendelkezés végrehajtására, amelyben azt kérte a főigazgató, hogy minden iskolában emlékezzenek meg az „IDEIGLENES ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A NEMZETI KORMÁNY" megalakulásáról. Amennyiben volnának még olyan iskolák, ahol ezt nem tartották meg — írja a főigazgató —, úgy a legközelebbi tanítási nap valamelyik óráján erről a nagy jelentőségű politikai eseményről emlékezzenek meg.

21 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány megalakulása a magyar nép életében döntő fontosságú lépés volt, fontosságát csak kiemeli, hogy életrehívását az iskolákban is méltatták. Ezt követően a NEMZETI SEGÉLY munkája tárgyában kibocsátott rendelkezést vették tudomásul a jelenlévők, s azon intézkedését, hogy a tanulók által hozott adományokról gyüjtoívet kellett készíteni, és a gyűjtés határidejét 1945. március l-ben határozták meg. A tantestület e kérdésben úgy döntött, hogy személyenként a januári törzsfizetés egy százalékát felajánlja, amelyből lisztet vásárolnak, és azt természetben adják át a rászorultaknak. László István, a kralleri tanyai iskola nevelője felajánlotta, ha a tantestület által összegyűjtött lisztet személyesen adhatja át a kijelölt ipartelep nélkülöző lakóinak, úgy maga további két mázsa lisztet ajándékoz a Nemzeti Segély javára. Ebben László a főigazgató támogatását kérte.

22 Ismeretes, hogy a II. világháború tetemes anyagi károkat okozott az országnak, s a felszabadulás után főleg a fővárosban és az iparvidékeken élelmiszerhiány volt. Ezen a helyzeten a kormány a Nemzeti Segély felállításával, ezen keresztül élelmiszer-gyűjtéssel próbálkozott segíteni. A szeged-alsóközponti tanítók áldozatkészségét tanúsítja, hogy ebben az akcióban ilyen arányú adománnyal siettek a rászorultak megsegítésére. László Istvánná^ az a kikötése, hogy a gyűjtést személyesen adja át, abból adódott, hogy lelkiismeretlen egyének a segélyezési akciókkal visszaéltek, és о ennek nem akarta kitenni az általuk összegyűjtött adományt. A későbbiekben 130 rászoruló pesti gyereket üdültettek Szeged-Alsóközponton, és a tantestület tanítói további 5365 pengőt adományoztak segélyezésre. Végezetül az értekezlet résztvevői meghallgatták Kovács Álmos: A modern költők beillesztése a népiskolába című előadását.

23 Az előadás visszhangjáról források hiányában nem tudunk számot adni. A rendszeressé váló tanácskozás soros ülését 1945. március 3-án tartották meg a Szent Imre külterületi iskolában, ahonnan csak Nagy Ilona tanítónő hiányzott 21 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 3—5/1945. sz. 22 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 4—5/1945. sz. központ iskolai iratai 73/1945. sz. 23 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 73/1945. sz. 344