A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Balázs György: Az oktatás megindulása és demokratizálásának kezdetei 1944–1945-ben Szeged-Alsóközponton

Amennyiben a dolgozatfüzetek beszerzése nehézségbe ütközik, a növendékek az első időkben ívpapírt hozzanak magukkal, s arra írják a dolgozatokat. A tantárgyak közül csak a honvédelmi ismeretek maradnak el és a leventeképzés. Minden tantárgy keretén belül ki kell domborítani a demokratikus eszméket. Ady Endre és József Attila verseit a magyar irodalom történetében megfelelő világnézetben kell ismertetni. 2. Minden iskolában annyi osztálynaplót kell vezetni, ahány osztályt összevontak egy tanterembe. Minden beírt növendéket jelentkezésekor az iskolába kell fogadni. 3. A tanítást csökkentett tanmenetek szerint kezdjük, ha ilyen nincs, azt elkészítjük és ezt az iskola vezetői felülvizsgálják és láttamozzák. Az órameneteket láttamozás után ki kell függeszteni. 4. A tanítási célok mellett, elsősorban fontos a nevelési célok elérése. Életrevaló, komoly, dolgozni tudó, fegyelmezett, jellemes magyar ifjúságot kell nevelnünk. A nehéz időkben megfelelő komoly magatartást kell tanúsítania. Tartózkodjanak minden szovjetellenes megnyilatkozástól, sértegetésektől. A rendtartás szabályai továbbra is irányadók... A tantestület tagjait egymás iránti megértő kartársi szellem hassa át"

9 —• fejeződik be a jegyzőkönyv zárszava. Ezek a figyelemre méltó határozatok nagymértékben megszabták az alsóközponti iskolák oktatásának-nevelésének is a további irányát, demokratizálódását. A tanítás szelleméről a jegyzőkönyv tanúsága szerint nem sok szó esett az alakuló ülésen, mindössze annyi, hogy „Minden tárgy keretén belül ki kell domborítani a demokratikus eszméket." Ady Endre és József Attila költészetét pedig az új korszak nyitányának megfelelő világnézetben kell tanítani. Egy lényeges szempont a Tankerületi Főigazgatóság alakuló ülésén ezek mellett elhangzott, ami a köriratban is megfogalmazást nyert: „Tartózkodjanak minden szovjetellenes megnyilatkozástól, sértegetéstől." Figyelmet érdemlő a nevelési célkitűzés, amelyben feladatul szabják meg az életrevaló, dolgozni tudó, fegyelmezett, jellemes magyar ifjúság nevelését. Szeged-Alsóközpont 1944. október 14-én szabadult fel. A szovjet hadsereg katonai parancsnoksága ebben a községben is fontos feladatának tekintette a közigazgatás megszervezése, a közrend biztosítása és a termelőmunka beindítása mellett a tanítás megkezdését. Az 1. sz. parancsának 3. pontja arra szólított fel, hogy „A helyi hatóságok és a polgári lakosság minden eszközzel segítse elő az iskolák ... szabályszerű működésének biztosítását." Ennek értelmében vált lehetővé Alsóközponton is, hogy 1944. november 3-án az iskolák zárt kapui megnyíljanak a tanulóifjúság előtt.

10 Ettől kezdődően, ha kisebb-nagyobb zökkenővel is, de tanítottak a község bel- és külterületi iskoláiban. Az élet normalizálásához feltétlenül hozzátartozott az iskolába járás megindulása. Amikor a gyerekeket nyugodtan el lehet indítani iskolába, az már biztos jele annak, hogy nincs lövöldözés, és a közállapotok megnyugtatóak. Az iskolás gyerekekkel teli utcakép a béke szimbólumának is beillenék.

10

^ Á tanítás kezdete a háború okozta állapotok következtében sok nehézséggel járt. Itt volt mindjárt a nevelők bérezésének a problémája. Varga Mátyás igazgató november 17-én kénytelen a Tankerületi Főigazgatósághoz fordulni, hogy gondoskodjék az alábbi nevelők illetményének a folyósításáról: Varga Mátyás, Dosztig 9 CSML Szeeed-alsóközpont iskolai iratai 219/1944. sz. 10 CSML Szeged-alsóközpont iskolai iratai 225/1944. sz. lo/a Somlyai Magda: Nagy csaták után 1944—1945. Budapest. 1975. 82. 338