A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Régészet - Béres Mária: Adatok az Árpád-kori gabonatárolás kérdéséhez
tároló alkalmatosság elszenesedett maradványait, valamint a hamu közt többféle elszenesedett, elégett gabonamagvat találtunk. 39 A kontrapartihoz hasonló gabonatároló, raktározó építmény a Don vidéki szaltovói kultúra területén 40 , Tiszaeszlár—Bashalmon 41 , Dunaújvárosban 42 , Tiszalök— Rázompusztán 43 és Szlovákiában 44 is került elő". A hazaiak és a kontraparti közt csupán abban van eltérés, hogy az eló'bbieket nem agyagba vájt boltív fedte, hanem valamilyen — feltehetően — ágas-szelemenes tetőféleség került föléjük. Az előbb leírt veremtípus és párhuzamai — az Árpád-kori falvakban megismert, kis méretű, méhkas, kúp, hordó stb. alakú vermek mellett, amelyekben hosszabb ideig lezárva lehetett tartani a gabonát, de megbontás után az egész vermet azonnal ki kellett üríteni — olyan nagy méretű, földbe vájt tároló helyiségekre hívják fel a figyelmet, amelyekben differenciáltan, tároló alkalmatosságokban külön tartva, többféle, összességében nagyobb mennyiségű gabonát helyeztek el 45 , s innen folyamatosan felhasználhatták ezeket. A korai 10—11. századi falvakban feltűnő az előkerülő „gödrök" és „vermek" viszonylag csekély száma 46 , míg a 12. századtól mennyiségük hirtelen megnövekszik az egyes településeken belül. E szembetűnő növekedés okát a gazdálkodás szerkezetének változásában, nevezetesen a mezőgazdaságon belül a szántóföldi művelés, a szemtermelés nagyobb mértékű térhódításában kell keresnünk. A 13. századtól kezdve a források a falvak esetében világosan elkülönítik a belsőségeket a határ külső részeitől 47 . Az okleveles adatokból azt is sejtjük, hogy még a 13. században is a falu határának csak kisebbik hányadát tették ki a szántók 48 . Úgy véljük, a mezőgazdasági művelés mértéke és a falusi tároló építmények száma közt szoros összefüggés van. Táblázatunkban feltüntetett összehasonlító számításainkkal arra teszünk kísérletet, hogy meghatározzuk régészeti és írott adatok bevonásával, vajon egy 13. századi falu külsőségeinek hányad részét hasznosították szántóként. A Kárpát-medencei 13. századi településállományból 49 az olyan falvakat vettük figyelembe, amelyek határa alkalmas lehetett szántóföldi művelésre. Ezen falvak teljes határát 1100 hektárnak tekintjük 50 , s egy-egy településen huszonöt önálló paraszti háztartást, gazdasági egységet tételezünk fel 51 , valamint ezen egységek gazdasági tevékenységükben való együttműködését, s közöttük egy eszmei, egyenlő — csupán a statisztika alapján létező — elosztási rendszert. 39 A gabonamagvak botanikai vizsgálata folyamatban van. Többféleségét formai jegyek alapján a felszedéskor állapítottuk meg. 40 Pletnyeva, Sz. A., 1967. 65. 14. kép, 6. ábra. 41 Kovalovszki Júlia, 1964. 140. 42 Bóna István, 1973. 33, 53. 43 Méri István, 1952. 60. 63. 44 Bialeková, D., 1961. 827—841.; Remiásová, M.—Ruttkay, A., 1967. 455—464. 45 Talán más élelmet is tárolhattak itt, pörkölt magvakat, aszalt gyümölcsöt, szárított húst stb. 46 Bálint Csanád—Jankovich Dénes, 1983. 83.; Kovalovszki Júlia, 1975.210.; Mesterházy Károly, 1983. 112—125. 47 Szabó István, 1969. 9—24. 48 Györffy György, 1977. 408. 49 Pálóczi Horváth András, 1973. 45—61. 50 Pálóczi Horváth András, 1973. 54. 51 Maksay Ferenc, 1971. 35—47.; Szabó István, 1971. 36—54.; Pálóczi Horváth András, 1973. 59. 30
