A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

A tanítás anyaga a legalapvetőbb elemi ismereteket tartalmazta. Ez eleve következett az 1882. augusztus 16-án kiadott miniszteri rendeletből („A tanítás czélja: Az olyan iparos tanulóknak, kik az elemi iskolákban, vagy semmit vagy igen keveset tanultak, az írás, olvasás, számvetés és rajzolás elemeibe való bevezetése".

79

,) de következett a tényleges helyzetből is : a tantestület nem is táplálhatott nagy reményeket az oktatás színvonalával kapcsolatban. Mégis — és ez országosan is igaz — óriási eredményt jelentett ez a kis lépés, hiszen idáig a tanoncok többsége még ezeket az alapvető ismereteket (írás, olvasás, számolás) sem szerezhette meg. Az ország műveltségi színvonalának emelkedése ugyanis ettől függött: az analfabétizmus felszámolásától. A tanterv követelményrendszere tehát nem jelentett igénytelenséget, sőt, éppen ellenkezőleg, egy új igényszint megjelenését mutatta.

80 A tanítás beindítása nem volt gondoktól mentes. Legnagyobb problémát a szakszerű rajztanítás megoldatlansága jelentette, mivel az állást ideiglenesen betöltő Halász Árpád ideje hiányában nem tudta teljes értékűen ellátni a munkát. Ez késztette Posonyi Ferenc polgármestert arra, hogy 1883. március 27-én levélben kérje Trefort minisztertől, hogy a tanonciskola létéhez elengedhetetlenül szükséges rajztanári állás rendszeresítéséhez a kellő pénzt bocsássa a város rendelkezésére.

81 Trefort a kérelmet szűkös anyagi lehetőségeire hivatkozva elutasította

82

, ezért a rajztanítás gondja továbbra sem oldódott meg. Ugyancsak nehézséget okozott, hogy az iskola nem tudta biztosítani a szegényebb tanoncok számára a tankönyveket, író- és rajzszereket, ahogyan azt a tanonciskolái szervezet előírta.

83 Megfelelő keret hiányában csupán olvasókönyvet tudtak adni a rászorulóknak.

84 Vissza-visszatérő problémát jelentett a hiányzások mértéke is, amely tavaszra, a jó idő beköszöntével annyira megszaporodott, hogy már-már a tanítást veszélyeztette. Az iparostanonc-iskolái bizottságnak a városi képviseletet kellett kérnie erélyes intézkedések megtételére.

85 Az iskola anyagi állapota sem volt megfelelő. A város megszavazott ugyan a költségekre 610 forintot, de mindez nem fedezte a beinduló iskola valódi szükségleteit. Joggal panaszolhatta ezért Kemény Lajos igazgató március 14-én: ,,...a polgári fiúiskola szívességéből — sa magunk zsebébe nyúlva — taníthatott csak eddig a tantestület."

86 Az iskola vezetése ezért a költségek fedezésére államsegélyért folyamodott Trefort miniszterhez, aki előbb elutasította a kérést, de végül is május 30-án Lonovics József Csanád megyei főispán közbenjárására 200 forintot bocsátott az iskola rendelkezésére.

87 A pénz azonban csak július 5-én érkezett meg Makóra, így azt a július 1-én zárult tanévben már nem lehetett fölhasználni.

88 Az első tanévet nem lehet teljes értékűnek tekinteni, hiszen a tanítás mindössze 4 és fél hónapig tartott. A rövid időre való tekintettel a tanulók nem kaptak osztályzatot, nyilvános vizsgát sem tartottak.

89 Lényegében ez a „csonka-tanév" a kísérletezés jegyében telt el : a tantestület és az iparostanonc-iskolái bizottság tagjai azt a formát munkálták ki, amellyel a szeptemberben induló következő, teljes tanévet be lehet indítani. 79 Lásd: M.R.T. 1883 1108 80 A tanterv szövegét lásd: MITB. jkv. 1883. március 14. melléklet. 81 Polg. hiv. irataill. 512/1882 82 Ugyanott 83 Lásd: M.R.T. 1883 1134 84 MITB. jkv. 1883. május 24.18. 85 Ugyanott, 22. 86 Lásd : Mendei Árpád én 32. 87 MITB. jkv. 1883. május 24., Polg. hiv. iratai. II. 512/1882. 88 Ugyanott 89 MITB. jkv. 1883. december 6. 47. 304