A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

A 12. év alattiaknak, akik az 1872-es ipartörvény 40. §-a értelmében nem is lehettek tanoncok, elemi népiskolába kellett menniük, s csak a 12. évet betöltött, elemi iskolát végzett tanoncok kerülhettek az ismétlő iskolába. A városi képviselőtestület 1874. december 15-i döntése alapján igyekeztek aszerint bontani a tanulókat, hogy tudnak-e írni, olvasni, vagy nem. Azokat, akik írástudatlanok voltak, három iskolába gyűjtötték össze: az újvárosi evangélikus, a római katholikus és — Vida Sándor tanítóhoz — a református nagy iskolába, azokat pedig, akik már az elemi alapismeretekkel rendelkeztek, a református iskolába Szalczer Nándor tanítóhoz osztották be.

36 A tanórákat, a törvény 52. §-nak megfelelően november 1-től március l-ig vasárnap, kedden és pénteken este 6-tól 8-ig, március 1-től november l-ig vasárnap délután 2-től 5-ig tartották.

37 A képviselőtestület határozata után az iparostanoncoknak ezekbe az ismétlő iskolákba kellett járniuk egészen 1883 tavaszáig, amikor létrehozták számukra az önálló iparostanonc-iskolát. Ettől kezdve — mivel 1879-től a kereskedő tanoncokat is saját iskolában oktatták

38 — csak a földműves tankötelezetteknek kellett az ismétlő iskolát látogatniuk.

39 Az ismétlő iskolák tananyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján az elemi iskolák számára készült tantervben határozták meg.

40 Ez nem volt véletlen, hiszen az ismétlő iskolai oktatás a hat évig tartó elemi népiskolás oktatásra épült, azt egészítette ki. Az iskolában eltöltött 7., 8., és 9. év tananyaga a korábbi években tanult ismeretek bevésését, rendszerezését, megszilárdítását szolgálta,

41 de bizonyos tárgyak esetében túl is lépett azon, s bővítette az elsajátítandó anyagok körét. így főként számtanból ("láncszabály", a kamatok kamatainak kiszámítása stb.), mértanból (a kör, a henger és általában a gömbölyű testek tudnivalói) és a „polgári jogok és kötelességek ismerete" с tárgyból (a nemzeti alkotmány, a polgári ügyek intézése, váltójog, csődtörvény stb.) haladta meg a korábbi években tanultakat.

42 A makói iparostanoncok ismétlő iskolai oktatásának menetéről, órabeosztásáról nem áll rendelkezésünkre egykorú forrás, ezért egy későbbi, 1887-ből való órarend alapján próbálunk visszakövetkeztetni erre. Valószínűleg hasonló órabeosztás alapján tanulhattak az iparostanoncok is, mint amilyen a Belvárosi református nagy iskolánál vezetett ismétlő iskolában volt (1. a mellékelt órarendet). A feltételezés helyességét 36 R.K. pléb. irattára 1875. 2. csomó. 19. sz. irat. 37 M.V.L. Kgy. jkv. 204/1874. 38 Vö. Makó és a Csanád—Torontál vármegyei községek, szerk. Dr. Barna János. Bp. 1929. 226. 39 Polg. hiv. iratai II. 755/1881. Vö. Maros. Politikai és társadalmi hetilap. Tizenhatodik évfolyam. 28. sz. 1885.júl. 12. 1. Azokban a helységekben, ahol nem jött létre önálló iparos-vagy kereskedőtanonc-iskola, a tanoncoknak továbbra is az ismétlő iskolákba kellett járniuk. 40 Lásd: a V.K.M. 1875. szeptember 2-án kiadott rendeletét. In. Közoktatásügyi törvények és rendeletek tára. Az 1868-ik év óta 1877-ik év végéig közrebocsátott és a Népoktatásra vonatkozó törvények, m. rendeletek, tantervek és szabályzatok gyűjteménye. Bp. 1878. 88—89. A tantervet lásd : ugyanott 236—274. 41 Ahogyan ezt egy 1882-es V.K.M. rendelet is hangsúlyozta: ,,Az ismétlő iskoláknak tulajdonképpeni czélja volna, a hat tanévfolyamú elemi népiskolákban szerzett ismereteknek ismétlése és bővítése." Lásd: A magyarországi népoktatásügy, kereskedelmi és ipari szakoktatás szervezete és közigazgatása. Szerk: Lévay Ferenc, Dr. Moriin Emil, Szuppán Vilmos. I. kötet. Kisdedóvás és népoktatás. Bp. 1893. 810. Vö. Trefort 1880. augusztus 9-én kiadott rendeletével. In. M.R.T. 1880. Második, hivatalos kiadás. I—II. Bp. 1891. 1050. 42 Az ismétlő iskola tananyagát lásd: Közoktatásügyi törvények és rendeletek tára 1868— 1877. 246., 254., 255., 258., 259., 262., 263. és 264. Az oktatás problémáiról lásd: Dr. Kiss Áron: Az ismétlő iskoláztatás. = Néptanítók Lapja, XVII. évf. 26. sz. 1884. ápr. 30. 273—274. és 27. sz. 1884. máj. 3. 285—286., Koczer Márton: Ismétlő-iskola. = Néptanítók Lapja, XXII. évf. 86. sz. 1889. okt. 26. 684—685. és 87. sz. 1889. okt. 30. 691—693. 296