A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

Az 1872-ben kiadott ún. ipartörvény is kiemelte a tanoncoktatás fontosságát, bár szervezett képzésük szükségességét nem fogalmazta meg, pedig alapvetően változtatta meg a hazai ipar struktúráját : a céhrendszer fölszámolásával utat nyitott a kapitalista gazdasági fejlődés számára.

23 A törvény részletesen szabályozta a tanoncok helyzetét, munkaidejét, szerződését, s kimondta, hogy az iparos köteles „tanonczát, ha írni, olvasni és számolni nem tud, ezeknek megtanulására, különben pedig az ismétlési, esti, vasárnapi, illetőleg iparosiskolába járásra szorítani" (42. §). Azt a mestert, aki tanoncát nem taníttatta, a törvény előírása szerint 20-tól 200 forintig terjedő bírságra büntethették meg (87. §.)

24 A döntés fontosságát hangsúlyozta, hogy a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1872. március 26-án külön rendeletben szabályozta a törvény végrehajtását. A rendelet életbe léptetése kapcsán Makó polgármestere július 22-én azt jelentette Dedinszky József alispánnak, hogy „az iparos tanonczok részére már rég állított vasárnapi iskolák folyvást fenn állanak és látogattatnak, esti iskolák is nyittattak a télen és azok is bőven látogattattak."

25 A föntiek alapján azonban láthatjuk, hogy Juhász István polgármesternek az iskolalátogatással kapcsolatos megállapítása mindenféleképpen túlzó volt, mert az iskolába járás korántsem volt teljeskörű. 1873-ban például az iskolaköteles 75 csizmadiatanoncból 32, a 22 szabó közül 6, a 6 kőművestanonc közül egy se, a 15 tímár közül 7 nem járt iskolába.

26 A tanoncok számáról nem rendelkezünk pontos információkkal. Az összeírások rendszerint kevesebbet mutattak, mint az a valóságban volt. Ez egyrészt pontatlanságból eredt, másrészt még mindig annak a következménye volt, hogy az iparosok igyekeztek eltitkolni tanoncaikat, hogy ne kelljen iskolába küldeniük Őket.

27 Furcsa módon az iskolába járó tanoncokról szóló kimutatás mégis magasabb számot mutat, mint az összeírásoké, pedig közel sem járt minden tanonc az iskolába. A statisztikák alapján így alakult a vasárnapi iskolába járó iparostanoncok létszáma :

28 1872 1873 Izraelita vasárnapi iskola 6 nincs adat Evangélikus vasárnapi iskola 10 17 Református vasárnapi iskola 83 71 Újvárosi vasárnapi iskola 21 15 Görög kath. vasárnapi iskola 19 12 Római kath. vasárnapi iskola nincs adat 72 Az iskolába beiratkozottak magas száma azonban nem jelentette egyúttal azt is, hogy a tanoncok rendszeresen jártak az órákra. 1874-ben például a róm. kath. vasárnapi iskolába beírt „70—80 fiúnövendék közül átlag 40—50 látogatja azt."

29 Ugyanakkor tudjuk, hogy nagy volt azok száma is, akik be sem iratkoztak. Mindez újból és 23 Lásd: Magyar Törvénytár. 1872—1874. évi törvényczikkek. Bp. 1896. 22—32. 24 Ugyanott, 26—27. és 29—30. 25 M.V.L. Polg. hiv. iratai 1333/1872. 26 Ugyanott, 387/1873. 27 Az 1871-es iparstatisztika szerint 128 (V.T. iratai 1281/1871.), az 1874-es összeírás szerint 134 iparostanonc volt Makón (Polg. hiv. iratai 2241/1874.) 2

" Polg. hiv. iratai 2787/1872, 389/1873. 29 Ugyanott, 1982/1874. 294