A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Marosvári Attila: A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856–1884)

A szervezett iparostanonc-oktatás kezdetei Makón (1856—1884) MAROSVÁRI ATTILA (Szeged, Móra Ferenc Múzeum) I. Az iparostanoncok oktatása a vasárnapi iskolákban (1856—1874) Az 1830—40-es években Magyarországon is fölerősödött a polgári átalakulás igénye. A nemesi reformellenzék egyik fó' törekvése a hazai ipar megteremtése, fejlesztése volt. Ennek igen fontos összetevőjeként jelentkezett az új iparosgeneráció hatékonyabb képzésének igénye is. A tanoncoktatási rendszer elmaradottságát főként a XVIII. század végén rendeletileg létrehozott vasárnapi iskolák

1 szerepének növelésével, működésének tényleges biztosításával kívánták fölszámolni. Mednyanszky Alajos báró 1842-ben ez ügyben az országgyűlés elé terjesztett, s az inasok alapfokú oktatását körvonalazó javaslatát

2 továbbfejlesztve a Helytartótanács 1846. február 10-én kiadott 4545. sz. rendelete már konkrétan vázolta a tanoncképzéssel kapcsolatos legfőbb elképzeléseket

3 : „Vasárnapi tanodák nevezete alatt — határozta meg a rendelet — azon közoktatási pótló intézetek értetnek, melyek városokban és népesb községekben vasár- és ünnepnapokon bizonyos órákban a 12-ik évet már meghaladott ifjak, leginkább pedig a kézműves inasok és legények, nemkülönben napszámosok számára, avagy zsengébb korukban elmulasztott, vagy csak ismétlendő legszükségesebb elemi tanulmányokban leendő oktatás végett tartatnak". A rendelet kimondta továbbá, hogy az oktatás csak a leglényegesebb ismeretekre szorítkozik : „vallás, erkölcstan, szentírás kivonata, olvasás és írás anyanyelven, számvetés fő szabályai és munkálatai, természetrajz és természettan elemei". A tanítás reggel 9-től 12-ig tart, ebből egy óra hit- és erkölcstan. „A vasárnapi tanodák nagyobb városokban és népesebb mezővárosokban alapítandók — utasított a rendelet —, mivel a kézműves inasok és legények ezekben a legszámosabbak", végül kimondta : „E tanodák a kézműves inasokra nézve kötelezők, minélfogva senki közülük legénnyé fel nem szabadíttathatik, ha csak tanodái bizonyítvánnyal ki nem mutatja, hogy vagy az elemi iskolákat jó előmenetellel végezte, vagy a vasárnapi tanodákba szorgalmasan és elég sikerrel járt légyen".

4 A rendeletet Lonovics József csanádi püspök, egyúttal Csanád megyei tanulmányi főigazgató 1846. augusztus 12-én azzal továbbította a megye elemi tanodái felügyelőségeinek, hogy lépjenek érintkezésbe a városok tanácsaival a vasárnapi iskolák megteremtése ügyében.

5 Az utasításnak megfelelően Makra Imre r. kath. esperes1 Lásd II. József 1783-as, a Helytartótanács 1786. jún. 6-i és 1795. júl. 5-i rendeletét. Közli: Szterényi József. 1897. 22—29. és 40—43. 2 Vö. Néptanítók Lapja. XV. évf. 13. sz. 1882. ápr. 1. 199. 3 Lásd: Szterényi József. 1897. 78—80. 4 Ugyanott 5 A Makói Római Katholikus Esperesi Kerület és Plébánia Irattára, (a továbbiakban R. K. Pléb. irattára) Kigyűjtött iskolai anyag. 4. csomó. 39. sz. irat. Ezúton köszönöm meg Gilicze János levéltárosnak, az anyag rendezőjének, hogy a tanoncok oktatásával kapcsolatos iratokat rendelkezésemre bocsátotta. 291