A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)
Történelem - Zombori István: Az orgonakészítő Kováts István (1797–1843) önéletírása
5 dik Kováts Flórián és Antal fijam születet Szeged Városában 1933 dik Esztendőben. Május Holnapnak 4 dik napján. Rák jegye alat. Kereszt atya volt Antonius Keláj és Kereszt Anya volt. Ertli Klára. 7 dik Kováts Stanislans és Eugenus, fijam. Született Szeged városában. 12 dik Novemberben 1835 dik Észten. Oroszlány jegy alatt, Kereszt Atya volt Antonius Keláj. és Kereszt Anya volt Ertli Klára. 8 dik Kováts Rozália Lejányom Született Szeged Városában, 5 dik Januáriusban, 1838 dik Esztend. Kereszt Atya Farkas János Rókusi Kántor Kereszt anya Már Cetzilia. 9 dik Kováts Erzsébet Lejányom Született Szeged Várossában, 31 dik Októberbe 1841 dik Esztendó'ben. Kereszt Atya Farkas János Rókusi Kántor Kereszt any Már Cetzilia. Figyelmeztetés az orgonák és művészetre. Nemzetünk a' csinosodásban korszerűleg haladni törekedvén, annak egyik előmozdító eszköze: a' művészet' 's szépművek' méltánylása. Czélszerünek látom e' tárgyruli eszmémet, mind szellemi mind anyagi tekintetben itt nyilványitni. — Szellemileg véve : milly ritkán találják el az emberek természeti hivatásukat, vagy ha eltalálják is, milly kevesen fejleszthetik-ki az anyagi eró" hijánya miatt; ha rejtezik emberben a' nagyra és szépre némi tehetség, mellyel a' művészvilágban fölléphet, azzal késó'bb, pályaczélját kivívandó, ennek kiképezéseül, hol rá alkalom van, költséget 's több évi időt, áldoz, melly utóbbi — az idő t.i. — egy öntudatunak, ki tiszta észszel fontolgatja a' jelent 's jövőt, legdrágább. Pályáját végezvén, czélzatai vagy a' szerencse'balsága vagy részvétlenség miatt nem sikerülnek; e' veszteség rá milly hatású, azt más, ki hasonló helyzetben nincs, nem képzelheti; ő érzi azt csupán és kénytelen tehetségét, a' természet' urának e' meghálálhatatlan adományát, 's egykori iparjának jutalmát nem arathatva, de másoknak sem használva, az örök semmiségbe temetni. Az angolok a' tudományosságban mi által vitták-ki az elsőséget minden más nemzet fölött? nemde az említett tárgyróli bizonyos rendszerezet által! mik vájjon az angolok, francziák 's németeknél az előbbrehaladás' rugóösztönei? nemde leginkább a' méltánylás és pártfogolás? távolítva egyszersmind minden olly kedcsüggesztő bá ásmódot, millyenekkel honi művészinket többnyire jutalmazni szokás, az által t.i., hogy minden szorgalom 's tökéletes mű készítése daczára is nemcsak a' szerződésben kitűzött árt sok után járás mellett sem adják-ki, hanem a' művészt még gúnyos lealacsonyító rágalmakkal is illetik. — Magam valék fültanuja bizonyos helyen, hol szóba jött a' külföld' művelődése 's előhaladása, 's többek közt az is, miért hogy hazánkban olly ritka tünemény a' jelesb tudós és művész? 's miért észre nézve a' magyar egy angollal sem mérközhetik? az elsőre az volt a' felelet: hogy a' külföldiek kénytelenek szemlélődni és működni élelmök 's életkényelmök? megszerzése végett; a' magyar ellenben teli hassal bírván sem mívelődéssel, sem pártfogolással nem gondol; már pedig hol lehetne azt inkább előmozdítani mint épen Magyarországban, hol mellette éhséget sem kellene szenvedni ! hogy egy angol értelmesb lény a' magyarnál, ezt én sem tagadom ; de hogy mi az oka? ezt azon említett körben senki sem fejtémeg. Az angolok sem különösb 's jobb anyagból gyúrt művei a' természetnek, mint mi vagyunk; nekik sem osztogatá az bővebbkezőleg ajándékit; éghajlat sem okozza e' különbséget; hanem okozza az alkalom, mellyet ők kölcsönös súrlódások által 282
