A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Történelem - Tóth Ferenc: Makó úrbéri térképei

ságával. Kutatásai nyomán ma már ismerjük életének fó'bb fordulóit és földmérői munkásságát.

1 Feltehetően 1746-ban született. Ferenc fivéréhez hasonlóan

2 a szenei mérnökképző' intézetben tanult. Elsó' térképét 1772-ben készítette az Orczyak megbízásából. Rövid ideig a Keglevicek, Károlyiak és Haruckernek szolgálatában állt. 1775-től Békés, Csongrád és Csanád megye mérnöke. Tizenöt éves megyei munkásságát II. Lipót 1790. december 13-án nemesi oklevéllel jutalmazta. Vertics Józsefnek a földeáki Návay Veronikától négy gyermeke született : József, Eleonóra, János, Rozália.

3 Békés megyei tisztségéről betegeskedése miatt 1811-ben, Csongrád megyei szolgálatáról 1817-ben mondott le. Csanád megyében 35 évig működött, 1820-ban vonult vissza, 1829-ben halt meg Hódmezővásárhelyen. Hrenkó Pál több mint hatvan munkáját vette számba. Nagy munkabírású és igen termékeny földmérő volt. Szerteágazó tevékenységet fejtett ki. 1779-ben lecsapolta a Hód tavat, 1780-ban megtervezte a makói megyeházát

4

, részt vett a Tisza szabályozásában, a Viharsarok vizeinek térképezésében, hidak tervezésében. Makói földméró'i tevékenysége felbecsülhetetlen értékű. A város határát 1778-ban mérte fel, az urbárium végrehajtásáról 1781-ben készítette térképművét, 1786-ban pedig a város belterületét mérte fel. Az első makói munkája eredeti kéziratos térképben maradt fenn, a második Mátéffy Pál másolatában, a harmadik megsemmisült vagy ismeretlen helyen lappang. Az utóbbinak protocolluma két példányban is ismert. Az urbárium végrehajtása előtt fel kellett mérni a város határát. Ezt a munkát minden bizonnyal a csanádi püspökség makói uradalma megbízásából végezte el 1778-ban. A térkép később a városi mérnöki hivatalhoz került, majd hosszabb ideig ismeretlen helyen lappangott, a József Attila Múzeum 1978-ban vásárolta meg. A térkép címe : Mappa Exhibens Terrena tam OppidiMAKO. Qvam etiam Praediorum Kopáncs, Csókás, Igács, Rákos, Dál, item Diverticula Sz. Lőrincz, Szent-Miklós, Tömpös et Lele. Delicata Anno 1718 Per Josephum Vertics I(nclitorum) Cottuum Békés, Csongrád et Csanád J(uratum) Geometram. = Makó város határát, Kopáncs, Csókás, Igács, Rákos, Dál pusztáit, valamint Szentlőrinc, Szentmiklós, Tömpös és Lele telkeit ábrázoló térkép. Készítette az 1778. esztendőben Vertics József, Békés, Csongrád és Csanád vármegyék hites földmérője. A felmérés nagy értéke, hogy kiterjed a város teljes kül- és belterületére, hiteles képet nyújt az urbárium végrehajtása előtti állapotokról. A mappa három összeragasztott rajzlapra készült, vászonra vonva. Jó állapotú, de szélei és a régi hajtásoknál töredezett, kissé elrongyolódott. Az így keletkezett kisebb hiányok nem zavaróak. 1981-ben az Országos Levéltár Anyagvédelmi Osztálya restaurálta, új vászonra vonta és a könnyebb tárolás céljából két vágással hajtogathatóvá tette. Mérete 82,5X148 centiméter, déli tájolású. A térképet a folyók, tavak megszemélyesítőjével, Neptun alakjával díszítette. Nem lehetetlen, hogy a jelképére, szigonyjára támaszkodó, földön ülo mitológiai alak arcvonásaiban önarcképét örökítette meg. Egyik legfontosabb műszerét, tájolóját is díszként megfestette. Méretaránya 1:28 800-hoz, a bécsi öles mértékrendszerben 1 hüvelyk 400 méternek felel meg. Nyelvezete latin, de a földrajzi neveket magyarul tünteti fel, olykor kétféleképpen is (pl. Pascuum vulgo Nyomás). A térképet gondosan színezte: a bel- és külterület határvonalát pirossal, magát a várost rózsaszínnel, a külső- és belső legelőt, valamint a kaszálókat zölddel, a vizeket kékkel. 1 Hrenkó Pál 1986. 119—125. 2 Magyar Életrajzi Lexikon II. 992. 3 Barna—Sümeghy 1913. 220—221. 4 Kovács Károly 1929. 16., 17. kép. Kelemen Ferenc 1971. 5. 215