A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Régészet - Vörös Gabriella: Késő szarmata edénylelet Kiskundorozsma-Kistemplomtanya lelőhelyről

régiben feltárt Duna-Tisza közi késő szarmata településrészletet ismerünk, ahol zárt leletegyüttesben, jellegzetes hunkori környezetben a két tálkához nagyon hasonló, azonos anyagú, azonos technológiával készült edények töredékeit találták. Az egyik a Bordány-Mezó' dűlői

50 — a dorozsmaihoz közeli lelőhely —, a másik a nagykiterjedésű sándorfalva-eperjesi telep.

51 E kerámia térben és időben legközelebbi párhuzamait a tiszántúli 5—6. századi germán települések házikerámiájában találjuk meg.

52 A leletegyüttest a lassúkorongon formált fazék és a tálak alapján a 4. század vége, az 5. század közepe közé korhatározhatjuk. A gepida kerámiával való összevetés — egy sokkal szélesebb anyaggyűjtés alapján — egy újabb régészeti adalék lehet ahhoz a történeti forrásokból közismert tényhez, hogy a gepidák és a szarmaták egy ma még nem eléggé körülhatárolható időszakban együtt illetve egy időben éltek a magyar Alföldön.

53 9. kép. Téglavörös, korongolt tál. 50 L. a 25. jegyzetet. Az ide tartozó töredékek: 75.2.4.; 97.; 103.; 122. Rövid ismertetését ld. a Múzeumi kutatások Csongrád megyében с sorozat megjelenés alatt álló 1986. évi kötetében. 61 L. a 29. jegyzetet! „A"-gödör: 82.9.9.; 5. gödör: 82.9.58.; 34. gödör: 82.9.180.; 183 gödör: 82.9.541—542. 52 A közölt gepida településrészletek száma sajnálatosan kevés. Békés megyéből ismerünk közölt anyagot: Szabó J. József 1978. 61—86.; uő. 1979. 218—230. B. Tóth Ágnes (1982) doktori értekezésében foglalta össze az alföldi gepida településkutatás jelenlegi állapotát. A Duna—Tisza közi gepida kerámiáról: Nagy Margit 1983.155. A párhuzamként szereplő darabok: Szabó J. József 1978. 72. („A korongolt, ívelten kihajló peremű, szemcsés iszapolású cserepek.") Uő.: 1979. 6. kép 1—3.; 4—6.; 9. A közleményekben található fényképek és rajzok alapján nem mindig dönthető el, hogy valóban pontos analógiaként értelmezhető-e egy-egy cserép. Különösen azokban az esetekben, amikor az összehasonlítás elsődleges szempontja az edénytöredék anyaga. 53 A legkésőbbi szarmata szállásterületről legutóbb Kiss Attila szólt részletesen az írásos források vallomása alapján. (1981. 170—172.) A legkorábbi Szeged környéki germán emlékekrőlNagy Margit 1983. 152—155. Uő. 1984. 207. A grafikákat és a fényképfelvételeket Vígh László készítette. 20