A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Fejér Gábor: A makói állóorsós borsajtó

Eredmények A borsajtó készítésének idejét az 1890-es évekre tehetjük.

52 A makói szőlőművelés ekkor már hanyatló korszakát éli, a paraszti gazdaságokban a sokkal jövedelmezőbb hagyma játssza a meghatározó szerepet. A sajtó alkalmas volt a tulajdonosai rendelkezésére álló szó'ló'föld termésének feldolgozására. A tárgy funkciójának megbízhatóan megfelel. Díszító'elemei a majd minden darabon jelenlevő' élszedés, és a végek lekerekítése. Esztétikáját tektonikus rendezettsége adja. A feltárt műveletek és technológiák ellentmondást nem tartalmaznak, egymással összhangban vannak. Kivitelezésük precíz, nagyfokú készségró'l tanúskodik. 3. Rajz. A kivágások iránya a fa szerkezeti elemeken a) talp Ltsz. : 86. 22. 31. 1., b) oldalgerenda Ltsz.: 86. 22. 31. 2., c) ék Ltsz.: 86. 22. 31. 3., d) nyomópalló Ltsz.: 86. 22. 31. 4., e) kosárrögzítő gerenda Ltsz.: 86.22. 31. 9.,/)kosárrögzítő gerenda Ltsz.: 86. 22. 31. 10., g) nyomógerenda Ltsz.: 86. 22. 31. 26., h) kosár oldaldeszka Ltsz.: 86. 22. 31. 21., i) kosár oldaldeszka Ltsz.: 86. 22. 31. 23., j) nyomólapok Ltsz.: 86. 22. 31. 24., 86. 22. 31. 25. Az alkalmazott szerkezet mindenütt tiszta, világos, anyagszerű. A szerkezeti elemeket minden esetben céljuknak megfelelően választották meg. Kialakításuknál figyelembe vették a használatból adódó mechanikai igénybevételeket. Ugyanakkor a méretpontosság olykor csorbát szenved, ami nem ritkán jellemző az ácsolatokra. A csatlakozó elemek pontos megmunkálására azonban mindig ügyeltek. Az alkalmazott fakötések hagyományos ácskötések, legtöbbször oldhatók, és kötőelemet nem tartalmaznak. Kivételt képez ez alól az oldalgerenda, ahol fém- és facsavaros kötéseket is alkalmaztak. Gondot fordítottak az egyesítendő alkatrészek könnyű illetszthetőségére (lekerekítések, élszedések). A fafaj megválasztása a várható vegyi igénybevétel és a faanyag ismerete révén nagyon jónak mondható. Az egyes szerkezeti elemek kivágásánál mind a mechanikai igénybevételekre, mind pedig a fa tulajdonságaira figyeltek, s ez vezette a készítőt a szelvényméretek megválasztásában is. Igyekeztek kerülni a beles, göcsös, szíjácsot tartalmazó fát (3/b, c, e, h rajz). Ennek a kívánalomnak azonban nem minden esetben sikerült megfelelni (3/a, d rajz). Ennek magyarázata a szelvényméret és a rendelkezésre álló faválaszték kölcsönhatásában rejlik. A vizsgálat a darabok előzetes szerkesztését nem tárta fel, de ilyen összetettségű tárgynál, annak valamilyen formában való meglétét követelménynek tarthatjuk. A számok véséséhez sablont nem vettek igénybe (4. rajz). Égető Melinda 1977. 340. 205