A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Néprajz - Markos Gyöngyi: Bábaság Makón

sziné ügyén keresztül következtethetünk a többi makói kontárbába helyzetére és megítélésére is. A megidézettek között volt olyan, aki teljes elégedettségét fejezte ki a szakszerű ellátásért. Mások Kakusziné vallomását támasztották alá, hogy csak a fürösztésnél segédkezett, önállóan nem dolgozott. Többen vallották, hogy rosszul bánt a szülőnővel, semmit sem tett a vérfolyás ellen, így annak halálát okozta. Később is gyakran érte az a vád a szülésznó'ket, hogy iszákosak. Ez Kakusziné esetében is eló'fordult. A vallomásokból kiderült, hogy nem vetette meg az italt, de munkavégzés közben sohasem részegedett le. Ellenőrizhetetlen, hogy a vallomások közül melyik fedi a valóságot. Bizonyára mindegyiknek van valós magva. A kontárbábák munkájának szükségessége is kiderült a periratokból. Hős Erzsébet okleveles bába kihallgatása során kitért arra is, hogy a szegénysorsú lakosokhoz gyakran nem ment ki sem az „úri" magánbába, sem a városi alkalmazásban álló. Dokumentumok hiányában nem tudható, hogy ez esetben milyen büntetést szabott ki a városi polgármesteri hivatal a kontárkodó bábára. A perek tanúságait Kakusziné levonhatta, mert a későbbi nyilvántartásokból kiderült, hogy 56 éves korában 1880-ban Nagyváradon letette a vizsgát és oklevelet szerzett.

81 Az 1877-ben kontárként felsoroltak közül tudjuk még Kliman Annáról ( — Kliman Mátyásné sz. Kitli Anna), hogy szintén nem fiatalon, 51 évesen Budapesten szerzett oklevelet. A perekben is szereplő, Újvároson élő özv. Halász Mihályné Görbe Zsuzsanna (volt Bodáné) 63 évesen Budapesten 1880-ban tett vizsgát és került az okleveles bábák közé.

82 A XX. század küszöbén: küzdelem a gyermekágyi láz megfékezésére A szülésznők személyi viszonyainak vizsgálata Az előzőekből is kitűnt, hogy az oklevéllel nem rendelkező bábák közül a többszöri figyelmeztetések és a szigorú büntetések ellenére is többen folytatták munkájukat. Korábban volt arról szó, hogy a szülések utáni elhalálozás okai között leggyakrabban a gyermekágyi láz szerepelt. Az orvosok a nagyobb szakértelem és a megfelelő higiénia betartásával megelőzhetőnek tartották ezt a betegséget. A vallás- és közoktatási miniszter 1883. július 24-én rendeletet adott ki a szülészeti személyzet viszonyainak a felmérésére. Az utasítás ennek célját többek között a következőképpen indokolta: ,,A tudomány mai állása szerint a gyermekágyi láz fertőzési kor, és ezen fertőzés közvetítői az orvosok egyező tapasztalatai szerint leginkább a szülésnél segédkező tudatlan és fegyelmezetlen bábák... a gyermekágyi láz pusztításának meggátlasa végett a bábáknak kellő kiképzésére, s a bába ügy rendezésére kívánatos lévén az ez irányban teendő intézkedések tüzetes megállapítása céljából mindenek előtt a szülészeti személyzet mai napi állásának kiderítése szükséges."

83 Az országos rendelet hatásosabbá tétele érdekében dr. Nóvák József városi főorvos felhívást intézett a városban dolgozó szülésznőkhöz. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy csak szakképzett bábák gyakorolhatják a munkát. A gyermekágyi láz pusztítását saját maga is tapasztalta, ezért szigorúan elrendelte, hogy a nem 81

CsMLmtfil883. 82 Uo. 83 MVLvtfil883. 160