A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1987-1. (Szeged, 1988)

Embertan - Farkas Gyula: A magyar antropológia története kezdettől 1945-ig

FERDINÁND nyelvész tartott egy eló'adást „A finn-ugor népek fejalakata" címmel, de 1883-ban már nem volt egyetlen embertani előadás sem, sőt ennek az évnek a végén TÖRÖK, aki 1879 óta volt tagja a társulatnak, bejelentette kilépését (BARTUCZ 1958). A nehézségeket csak fokozta TÖRÖK AURÉL halála. Az 1912/13-as tanévben nem volt a budapesti egyetemen embertani eló'adás, a tanszékre pedig helyettes igazgatót neveztek ki KOCH ANTAL személyében (13). A következő — 1913/14-es tanévben — LENHOSSÉK MIHÁLY kapott ugyancsak helyettes igazgatói megbízást az antropológiai intézet vezetésére, amely 1919-ig tartott. LENHOSSÉK MIHÁLY 1863. augusztus 28-án Budapesten született. 1888-ban az anatómia magántanára lett és 1899-től 1934-ig a budapesti I. anatómiai intézet igazgatója volt. Kiterjedt antropológiai kutatásokat is végzett (KENYERES 1969, ALLODIATORIS 1958). Több alkalommal foglalkozott cikkeiben a hazai antropológia feladataival, jövőjével, könyvet írt az ember eredetéről (LENHOSSÉK 1915), de kutatásai során a kraniológiától a nemi dimorfizmusig nagyon sok tudományos kérdést érintett. Nyilván ennek is köszönhető, hogy megbízták az embertani tanszék vezetésével. TÖRÖK-kel ellentétben élő magyarokon is végzett méréseket (20). BARTUCZ melbtte dolgozott az 1913/14-es tanévben, mint tanársegéd, 1914— 1920 között, mint adjunktus. 1913 és 1917 között LENHOSSÉK MIHÁLY, 1917 és 1920 között LENHOSSÉK, BARTUCZ és HILLEBRAND tartották az előadásokat (14). Ezek legalább annyira alaposak lehettek, mint TÖRÖK előadásai, amit például BARTUCZ sajátkezű vázlatai igazolnak. 11. kép. Török Aurél gnathometer-je (Bartucz nyomán) 102