A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)
Néprajz - †Börcsök Vince: Pálfi Ferenc számadáskönyve
hatottak és a Pálfi család a maga 16 hold földjén hogyan védte ki az infláció okozta súlyos nehézségeket. Pálfi Ferenc legénykorában rendkívül erős volt. Jobbról meg balról is a hóna alá kapott egy-egy búzás zsákot és könnyedén vitte ki a kocsira. Egyszer gyümölcsszedéskor leesett a meggyfáról. Összetörte magát, de még nagyobb baj volt, hogy elveszítette önbizalmát. Egyéniségében feltétlen meglévő' ambíciók más irányban jelentkeztek, nevezetesen hozzákezdett a számadáskönyv vezetéséhez, ami a maga nemében és idejében páratlan kezdeményezés volt. Pálfi Ferenc (1887—1964), felesége Pálfi Ferencné sz. Wol ford Julianna (1893— 1980). Mindketten 8—8 hold földet hoztak a házasságba. A birtok megoszlása szerencsés volt, mert a legelő közvetlen kapcsolódott a tanyatelekhez. Nyolc gyermek született a Pálfi családban. Az általunk vizsgált 10 éves periódusban csupán hárman jöhetnek számításba: Farkas Antalné sz. Pálfi Irén (1922), Bodor Jánosné sz. Pálfi Judit (1926) és Pálfi Ferenc (1928), Pálfi István 1942-ben született, ezért jóval kívül esik vizsgálódásaink körébó'l. Tudunk még az 1921-ben egészen fiatalon elhalt Pálfi Dezsőről, aki egy kiadási tételben szerepel, (temetési költségek) A birtok művelési ágak szerinti megoszlása : közvetlen a tanya mellett egy hold szó'ló' gyümölcsfákkal. Az akkori idó'kben modernnek tartott szőlőfajtákkal, pl. piros szlanka, cajber. (Az utóbbi csemegeszőlőt Zauner Richard neves szőlész nemesítette, ezt a fajtát róla nevezték el.) A tanyatelek két hold füves terület, ami a jószágtartásra rendkívül alkalmas volt. A tanyatelek füves része közvetlenül legelőben és kaszálóban folytatódott. A legelőt korláttal vették körül, földbeásott tokosokhoz alul és felül vízszintesen felerősített gömbfákkal akadályozták meg, hogy a nagyjószág kijusson a vetemények közé. Gulyásra csak szükség volt, de megtette egy gyerökembör is. Később a családból is kikerült a pásztor. Szemmel tartotta a jószágot, itatásra beengedte Őket a kúthoz. A korlátban arra ügyelt, hogy a kijelölt parcellákat legeljék a jószágok, ne tapossák össze az egészet. A szántóművelésben mindig termeltek fűszerpaprikát is. (1,5 hold). A megmaradt területen fele-fele arányban kaszás és kapásnövények váltogatták egymást. A fo kenyérnövény a barna homokos talajon a rozs. Búzát csak nagyobb kockázattal szerényebb holdankénti termésátlaggal, a kalácsnak való liszt miatt termelték. Kapásnövények közül említendő a kukorica és burgonya. Az utóbbi bővebb termést adott, a bevételi tételekben is szerepel. Kukoricát a jószágokkal etették meg és inkább azokat értékesítették. A számadáskönyv visszatérő tételei között gyakori bevétel a baromfi, tej, tojás, pulyka, sertés, borjú, ökör és juh. A kultúra iránti fogékonyságát jelzi, hogy megvette a Magyar Nemzet Története с tíz kötetes munkát. A család ma is büszkén Őrzi. Szerette a jókedvet és minden alkalmat megragadott a jó hangulat kialakítása érdekében. Rendszeresen megtartották a disznótorokat. A jelentősebb őszi társasmunkák — ún. móvák — befejezésére még zenészeket is fogadott, pl. kukoricamóvások zenedíja 200 korona. Legényes házaknál vállalt vőfélykedést. Használja a sajátos népi kifejezéseket: dóka, derce, movás, petró stb. Fogadta a locsolkodó fiúkat és pünkösdölő lányokat. A nekik adott pénz szerepel a számadáskönyv kiadás-rovatában. Egyik bál után bandában mentek haza. Leány miatt szóváltás keletkezett köztük. Az egyik legény halálos ütéssel leterítette társát. A bíróságon nem vallottak rá, mert a tettes nős és családos ember volt. A tárgyaláson a bíró türelmetlenül kiáltotta, emberhalál történt, valakinek bűnhődnie kell érte. Végül a tulajdonképpeni tettes (nős, családos ember) kivételével az egész legénybanda 1—1 év börtönt kapott. Sátoraljaújhelyen szőlőmunkában foglalkoztatták őket. Az esztendő hamar eltelt. 88
