A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Néprajz - Fodor Ferenc: A napraforgó termesztése, felhasználása és az olajsutulás Csólyospáloson

4. kép. Karcérozás Összegzés A múlt század közepe táján a szárazmalmok rendkívül nagy szerepet játszottak a gabonafélék őrlésében, darálásában. A századfordulóra a technikai fejlődés következtében számuk lecsökkent; 1863-ban 7966, 1906-ban már csak 651 működött.

5 Szerepüket egyre inkább átvették a gőz-, illetve a motor meghajtású malmok. A szárazmalmokban rendszerint olajat is sutúltak. A malom meghajtószerkezete, akár egyidejűleg is működtetni tudta az olaj sutulásnál használatos szerkezeteket. A szakirodalom általában nagyobb súlyt helyez a szárazmalmok bemutatására, ahol az olajütés másodlagos ipari tevékenységnek számított. Vidékünkön viszont az olajsutulás kapott nagyobb szerepet, mellette paprikát őröltek, kölest hántoltak, daráltak, de csak a sutulás ideje alatt. Az olajsutú igen elterjedt volt, Kovács János szerint Szeged környékén a XIX. század elején számuk közel járt a százhoz.

6 Csólyos- és Pálospusztán a századfordulón három olajsutú volt. Az egyiket 1912-ben felgyújtották a konkurrencia miatt, vagy irigységből. Ez volt a legrégebbi, az 1880-as években épült. Itt a sutulás technikája hasonló volt a kunmadarasi

7 és a bakonyszombathelyi

8 olajütőkéhez, ahol a vánkosfákon fekvő két nyomógerendát a préskerék csavarásával B Nagy Gy. 1959. 129. «Kovács J. 1901. 516. 7 Ecseri I. 1927. 2. 8 Vajkai A. 1942. 116. 84