A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Roboz István: Földreform és magyarság Csehszlovákiában 1918–1938

reform végrehajtását, amely a harmincas évek közepére vett akkora lendületet, hogy 1937—38-ra, a köztársaság végnapjaira befejezettnek tekinthető. A föld kiosztása a cseh-morva területeken indult meg. Hivatalos nyilatkozatok szerint 1921-ben 6074 ha, 1922-ben 38 991 ha, 1923-ban 94 404 ha, 1924-ben 205 000 ha mezőgazdasági földet osztottak ki.

33

1926 végére a földhivatal Csehországban, Morvaországban és Sziléziában befejezettnek tekintette a birtokelosztást. Ez ideig 1 089 000 ha-t adtak új tulajdonba, ebből kb. 580 000 ha-t normális földosztás útján. Az új földtulajdonosok száma ekkor 532 000.

34 Az „új tulajdonba" kifejezés a közületeket és maradékbirtokosokat (rájuk a következőkben visszatérünk) is takarja, továbbá ide számítandók azok is, akik állami engedéllyel a volt tulajdonostól kézből megvásárolták a birtokot. Látható tehát, hogy mintegy félmillió kisparaszt családonként alig kapott többet átlag 1—1,5 hektárnál. fiat Szlovákiában és Kárpátalján a föld kiosztása 1924—25-ig szórványos, és csak ezután indul meg lényegében. A költségvetés bizottsági tárgyalásán Vozenilek dr., a földhivatal elnöke a késést a lefoglalt latifundiumok nagy terjedelmével és a különleges gazdasági és szociális körülményekkel indokolta.

35 Érvelése első pillantásra is hamisnak tetszik. Láttuk, hogy a nyugati tartományokban az 1000 ha-on felüli nagybirtokok száma és terjedelme felülmúlta a keleti tartományokban lévőkét. A különleges gazdasági és szociális viszonyok pedig csak azt jelenthették, hogy az ország keleti felében arányaiban a lakosság csaknem kétszerese él a mezőgazdaságból, a földéhség óriási, ínség és szociális nyomor uralkodik. Az optáns tulajdonosok nagy száma sem késleltethette az igénybevételt, hiszen az ő földjük kapcsán a csehszlovák állam legfeljebb a kártérítésről volt hajlandó tárgyalni. (Optánsok egyébként szép számmal voltak a szudétanémet területeken is.) A késedelem tehát nem technikai vagy különös szociális okokra vezethető vissza, sokkal inkább keresendők ezen okok az erős cseh nacionalizmus gazdasági expanzivitásában. Amint a cseh ipari és banktőke a szlovákiai tőke rovására terjeszkedett (mégpedig állami támogatással), ugyanúgy a kormány (amelyben a Svehla-féle agrárpárt domináns volt) és a földhivatal (amelyben az agráriusok egyeduralkodók voltak) előbb a cseh igényeket kívánta kielégíteni. Mégpedig úgy, hogy azokat a cseh igénylőket, akiknek szűkebb környezetükben nem jutott föld, a keleti területeken kívánta földhöz juttatni. Bizonyságát a később tárgyalandó telepítéseknél látni fogjuk. A Szlovákiában és Kárpátalján lefoglalt földből 1927 végéig csak 462 488 hektárt (258 921 ha művelt és 203 567 ha egyéb) osztottak ki, adtak bérbe, államosítottak, fordítottak építési célokra, illetve helyeztek osztási eljárás alá. Ez a lefoglalt föld 28,21 %-a, a művelt földnek is csak a fele. Ugyanakkor ez ideig 266 391 ha-t meghagytak a régi tulajdonosok kezén, a földhivatal kezelésében maradt 885 849 ha (természetesen zömében erdő).

36 A lefoglalt mezőgazdasági terület túlnyomó részének birtokpolitikai rendezése a 30-as évek elejére a keleti területeken is megtörtént.

37 1931 novemberében a földhivatal elnöke a képviselőház költségvetési bizottságában az alábbi adatokat adta elő: eddig 1 574 000 hektár terület ment át új tulajdonosok kezébe, ebből 826 000 ha mezőgazdasági és 1 160 000 másnemű föld. Az erdőreform folyamán eddig kb. 750 000 ha nem mezőgazdasági, vagyis túlnyomórészt erdőterület került tényleges lefoglalásra, ennek 3/4-ét államosították, 1/4-ét községek 33 Nemzeti Újság 1925. március 12. 84 OL К 428 703 es. MTI Kőnyomatos (MTI Prága 1926. november 12.) 35 Ua. 36 Magyar Kisebbség 1930./7. sz. 242. 37 OL К 428 706 es. MTI Kőny. (MTI 1931. november 4.) 297