A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Régészet - Vörös Gabriella: Hunkori leletek a Szeged–szőregi homokbányából

A női sír leletei kivétel nélkül ékszerek, együttesük általában jellemző a hunkori szarmata viseletre. Az egyszerű szerkezetű, hurkos-kampós záródású ezüst fülbevalópár (III. t. 1—2.) nagy átmérőjével, jó minőségű vastag ezüst huzal anyagával emelkedik ki e sok alcsoportra osztható ékszertípus példányai közül.

31 Használatukat Párducz Mihály a 3—4. századra tartja jellemzőnek.

32 A Csongrád—Kenderföldek hunkori temető 19. sírjából előkerült bronz fülbevalópár alapján szórványosan még az 5. században is használatban kellett lenniük.

33 A féltorques anyaga és kivitelezése miatt is méltó kiegészítője a fülbevaló párnak (III. t. 4.). Vastag, jó minőségű, négyzetes átmetszetű ezüst huzalból formálták. A huzal élei erősen megkoptak, ami valószínű, hogy a hosszú ideig tartó használat következménye. Párducz Mihály véleménye szerint a sodrott huzalokból készült nyakdíszek a szarmatakor III. periódusában lépnek fel.

34 A sírleletben szereplő gyöngyök a hunkor jellegzetes típusai, elsősorban nyakláncokon szerepelnek.

35 (III. t. 3—5.) A karperecek közül az ezüst huzalból hajlított töredékes darab nem tartozik a korszak tipikus ékszerei közé. (III. t. 3.) A zárszerkezetes, pántos ezüst lemezkarperec viszont különleges formájával és díszítésével szinte egyedülálló darab az Alföldön. (II. t. 1.) Egyetlen hiteles és jó párhuzamát az Endrőd—kocsorhegyi temető 41. gazdag női sírjából ismerjük.

36 Az ásató a temető korát a 2—4. század közé határozta meg. Néhány edénytípus, a fegyverek, valamint némelyik ékszer viszont azt bizonyítja, hogy a temetőnek a hunkorba átnyúló sírjai is vannak.

37 A kiszélesedő végű pántkarperecek a hunkori szarmata sírok gyakori mellékletei, de a miénknek megfelelő zárszerkezetű, felépítésű és díszítésű darabokat csak az 5—7. század közé tehető bizánci eredetű ékszerek között találtuk meg.

38 A várnai kincsben szereplő gazdagon díszített példányt az 5. század végén, vagy a 6. század elején viselhették.

39 A cadjavicai karperecekhez hasonló lehetett a mienk középső tagjának díszítése is; a kék üvegberakás itt is az ezüstlap fölött kb. 3 cm-re helyezkedik el.

40 A martinovkai kör másik fontos leletegyüttesében, a zalesieiben is van egy ugyanilyen záródású karperecpár.

41 Feltételezzük, hogy a mi karperecünk késő római, vagy kora bizánci műhelyben, vagy ezek hatására készült. Épp oly bizonytalan, hogyan kerülhetett a mi Alföldünkre, mint például a szintén egyedülálló és nagyjából ugyanerre a korszakra, — az 5. század első felére — tehető szabadszállási kora bizánci üveg31 Kulcsár V. 1982. 30—40. 32 Párducz M. 1945. 76. 33 Párducz M. 1959. 312. VI. t. 7—8. 34 Párducz M. 1951.25. 35 A hazai leletanyagban többek között a mádi hunkori női sírban. (Kovrig 1.1951. XL1VI. t.) 36 Juhász I. 1978. 17. kép, V. t. 5., 5a., 6a. 37 Többek között a 20. sír kardja (Juhász I. 1978 7. kép), a 39. sír lándzsája (im. 12. kép), a 40. sír edénymellékletei (im. 13—15. kép, III. t. a—b—c), az 5. sír csatja (im. 1.

1. П.). 88 С. Lepage 1971. 2—3., 28—31., 34—35. képek szerkezetileg ugyanolyan karpereceket ábrázolnak, mint a mienk. Lásd továbbá: G. Gregorietti, 1979. 136., H. Stathatos 1963. XLIV. t. 230., I. I. Artyemenko: 1977. 24. 5—6. kép. 39

1. S. Venedikov 1966. „Le trésos de Varna", táblaszám nélkül. 40

FettichN. 1951. XI. t. 2. 41 Fettich N. 1951. II. t. 2—3., III. t. 1—3. 2S