A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

Ábrahám Mihály, Becsei Sándor, Makra József, Bánhidy Andor, Ungi Ferenc, Gombos Pál, Füz József, dr. Fráter Zoltán. Fehértó: Gelcz Sándor elnök Tóth József esküdt Korom Sándor esküdt Nagy Sándor esküdt Gémes Mihály esküdt Bárkányi Ferenc esküdt Kakuszi János, Tóth János, Csányi András, Szabó József, Széli József, Tóth György. Őszeszék: Förgeteg József elnök Nagymihály József esküdt Csordás Lajos esküdt Vér György esküdt Kónya Mihály esküdt Bába József, Lóky Jenő, Farkas István, Berkes József, Gémes Sándor, Török János, Széli Antal. A termelési bizottságok az elhagyott gazdaságok vezetésére gondnokokat jelöltek ki (legtöbbször a kapásokat), akik leltározás után hivatalosan átvették a gazdaságot, termelési szerződést kötöttek velük. A bérlő vállalta a gondozást, a közterheket, a beszolgáltatást. Amint a tulajdonosok hazatértek, a gondnokokkal megegyeztek. A szatymazi földosztó bizottság által kiosztott ingatlanokat az 1944—45-ös évtől a földhöz juttatott igénylők használták.

10 A különféle bizottságokban helyet kaptak a szocialista eszméktől idegenkedő személyek, akik minden tettükben, javaslatukban érezték a kommunisták, a parasztpártiak, a szakszervezetek képviselőinek jelenlétét a hatalom gyakorlásában. A demokratikus szervezetek és bizottságok Szegedről történő irányítása határozottabbá vált. A helybeli parasztság — jóllehet az önellátás volt a legfőbb gondja — nélkülözhető terményeivel segítette a szegedi és az országos érdekeket. Voltak természetbeni tartalékai, amiket megmentettek az elhurcolástól. A szatymazi lakosság felesleges mezőgazdasági termékeivel elsőként járult hozzá az élelemhiánnyal küzdő országrészek lakóinak megsegítéséhez. A helyi szervek határozottsága, cselekvőképessége meggyorsította az újjászületés megindulását. Vetőmag, igaero, munkaerő hiánya miatt sok föld műveletlen, vetetlen maradt. A szegedi kommunisták falugyűléseken, a termelési bizottságokon keresztül hangoztatták a mezőgazdasági dolgozók helytállásának szükségességét. A fő feladatot minden talpalatnyi föld megmunkálásában jelölték meg. 1945 1945 január első napjaiban a szatymaziak falugyűléseken találkoztak a szegedi kommunisták, szakszervezetek kiküldötteivel. Komócsin Mihály a Nemzeti Bizottság részéről szólt a tanyai földművelőkhöz. Ismertette a belpolitikai helyzetet, az országos szervek, az ideiglenes kormány megalakulását. A dolgozó rétegek összefogását és munkáját kérte a magyar nép érdekében hozott rendeletek megvalósításához. Makra József szatymazi lakos, gazdaköri tag szíves közlése. 261