A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

Az elnök javaslatára választmányi tagoknak tekintették a következőket: Báló Ferenc, Bárkányi Ferenc, dr. Bérczy Béla, Bérezi István, Hegedűs Ferdinánd, Frank István, Frank József, Frányó János, Kamenszky Béla, Kriszt József, Kopasz Mihály, Kúp Béla, Molnár Lajos, Molnár József, Nagy Sándor, Simsay István, Wagner Adolf, Virág Vince, WöUer Gyula, Kátai András, Tóth Molnár István, Csányi Lajos, Árvái Sándor, Kordás Mihály. A gazdák sérelmesnek találták a leventék időn túli foglalkoztatását, hiszen így sokáig kiestek a termelő munkából a fiatal legények. Makra Ferenc körtag a mezőgazdasági munkások öregkori biztosítását szorgalmazta. Szóvá tette a biztosítási bélyegek beragasztásával kapcsolatos rendellenességeket, ezért a munkaadók egyöntetű állásfoglalását javasolta. Szeged város hatósága a szatymazi utcai lámpák kezelését a gazdakörre bízta, de az a költségvetési fedezet hiánya miatt nem vállalta. A szegedi baromfikiállításon a gazdakör több tagja oklevelet, Csányi Sándor gazdasága értékes serleget nyert. Csak a gazdakör tagjai fajbaromfikat jegyeztethettek, darabonként 1 P 50 fillérért. A főispán anyagi támogatásával az aratóünnepélyen 2 db kaszát, 4 db selyemkendot, 1 q rozsot, 1 q cukrot, 4 db marokverőt, 2 mellényt adtak át jutalmul a fiataloknak. Makra Ferenc kifogásolta a gyümölcsértékesítés terén tapasztalt hanyagságokat, azok ellen egységes fellépést sürgetett. 6 gazda (fehértói, őszeszéki, szeged-felsővárosi) jelentkezett a tagok sorába. Megalakult a Szeged-vidéki Gyümölcstermelő Szövetkezet. Egy részvény ára 20 pengőbe került, s egy személy 10 részvénynél többet nem jegyezhetett, így a nagytőke nem tudta felvásárolni a részvények többségét, a vezetés a kisemberek, a termelők kezében maradt. Dr. Bérczy Béla népszerű egészségügyi előadását, Kamenszky Béla a somkóró takarmánynövény előnyeiről és vetési módjáról szóló ismertetését figyelemmel hallgatták a közgyűlés résztvevői. A gazdakör a tagok rézgálicszükségletét idejében kielégítette. A 376 db könyvtári könyv 50%-a javításra szorult. 121 személy232 kötet könyvet vitt ki olvasásra. A népkönyvtár állománya 115 db, az mind jó állapotú volt. A „zöldmező" tanfolyam résztvevői beszámoltak tanulmányaikról, és elismeréssel nyilatkoztak az ott szerzett gyakorlati ismeretekről. Gyulassy József gazdasági felügyelő a juhtenyésztésről beszélt, majd szakszerű és kimerítő választ adott a gazdálkodással foglalkozók kérdéseire. A gazdák kötetlen formában a gyümölcsfák ápolásánál észlelt megfigyeléseikről beszélgettek. A választmányi tagok előtt Köpe Dezső a pajzstetű kártevését, a helyes fametszést, a permetlevek helyes elkészítését és eltartási módját ismertette. Bejelentette, hogy az állam segélyt nyújtott a gyümölcstermelő gazdáknak. Az összeget újfajta permetezőgépek és permetező anyagok beszerzésére fordították. A rászorulók gyümölcsfáit ingyen permetezték. Rámutatott a gyümölcstermelés hibáira, amelyek miatt a hazai gyümölcs nem exportképes. 1940 Árvízkárok súlyosbították a különben is nehéz gazdasági helyzetet. A vetőmag és a gazdákat érdeklő más közös akciókból a gazdaköri tagok a lehetőség szerint részesültek. Megállapították, holdanként mennyi vetőmag igényelhető, az árat rendszerint a szállítás után közölték. Az is előfordult, hogy a már kiosztott vetőmagra rá kellett fizetni, mert időközben drágább lett. Megtörtént nem egyszer, hogy az igé254