A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1986-1. (Szeged, 1986)

Középkori és újkori történelem - Huszka Lajos: A Szeged–szatymazi Gazdakör története II.

Ugyanezen a gyűlésen Peták Ferenc a gazdák szegedi székházának a felépítését sürgette, majd a szőlőtelepítések korlátozását kifogásolta. Báló Ferenc a paprikatermelőknek megállapított 6 kg őrölt paprika részesedést kevésnek tartotta. Kúp Béla a szőlőtelepítésről és a gyümölcsfák permetezéséről tájékoztatta hallgatóit. Szerinte a téli vegyszeres védekezés hatásossága bizonytalan, ezért a fősúlyt a nyári permetezésre kell fordítani. A Szatymazi Gazdakör megőrzés végett a Szatymazi Iparos és Társadalmi Kör tulajdonát képező vagyont átvette mindaddig, míg újra működni fog, vagy teljesen feloszlik. (1 db jegyzőkönyvi iratot, 1 db pénztárkönyvet 1 db postakönyvet, 1 db bélyegzőt párnával, 100 db meghívó nyomtatványt, 300 db igazolvány nyomtatványt, 190 db alapszabályt, 1 gyászlobogót, 1 könyvszekrényt, 1 cégtáblát.) A gazdakör tagjai kedvezményesen beszerezhettek lucernamagot, nemesített tengeri-magot, vetőburgonyát. Felhívták a gazdák figyelmét a Budapesti Országos Gazdasági kiállításra. Sok körtag panaszkodott a szatymazi liget gazdátlansága és elhanyagoltsága, a dűlőutak rossz állapota miatt. Hübner József népművelési titkár ellenőrizte a gazdakör könyvtárát, s ígéretet tett annak felújítására. Báló Ferenc a szőlőtermelő gazdák számára hasznosnak tartotta a Kecskemét mellett minta szőlőtelep megtekintését. Kamenszky Béla sajnálattal állapította meg, hogy Szűcs Pál szatymazi lakos, mint gyümölcsfaiskola tulajdonos, sok esetben visszaélt rendelőinek bizalmával, és így Szatymaz jó hírnevét rontotta. Miklós Sándor beszámolt az önálló Szatymazi Gazdasági Iskola sikeréről, melyet a Budapesten tartott kiállításon elért. Kiállított anyagával első díjat, egy vándorserleget nyert, s ezzel Szatymaz nevét országos viszonylatban emelte. Az iskola igazgatója Kamenszky Béla, tanítónője Vígh Franciska volt. Kamenszky Béla ismertette a gazdákkal az őszi bükköny kezelési módját, különös tekintettel a vizes évszakra. Báló Ferenc javaslatára a választmány a Szatymazon tartandó nyár végi gyümölcs- és terménykiállítás szervezésével foglalkozott. A gazdakör könyveinek egy részét átvitték a győriszéki iskolához, a Szatymaz II. sz iskolától pedig új sorozatot hoztak. A könyvek cseréjével együtt megtörtént a selejtezés. A gazdakör tagjai igényelhettek köles, muhar és tengeri vetőmagot. Miklós Sándor szerint a világháborúban elesettek emlékszobrának környéke elhanyagolt. Kérték az iskolák vezetőit, hogy önként vállalt kötelességüket (a park ápolását) lelkiismeretesebben végezzék a tanulók. Minden összejövetel alkalmával ismertették a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezőbizottságának a felhívását. Az előadásokat a gazdakör sok tagja megtekintette. Kamenszky Béla a lucerna helyes vetéséről adott útbaigazítást a gazdáknak. Gera János körtag a vadvizek levezetésére szükséges csatornák kitisztítását, Báló István pedig a Szatymaz területén lévő fahidak kijavítását sürgette. A gazdakör könyvtárából 330-an 490 könyvet vittek ki olvasásra. Javításra szorult 61 könyv. 1938 1 köz- és 5 választmányi gyűlésen 24 ügyirat tartalmát vitatták meg a gazdák. A népművelési bizottság minden gyűlésre, amelyet előre bejelentettek, szakelőadót küldött. Előadások előtt az elmúlt gyűlés határozatait olvasták fel, a megbízott személyek vagy bizottságok beszámoltak a reájuk bízott feladatok elintézéséről, és írásban rögzítették a legújabb javaslatokat, tennivalókat. 252